2010. május 20., csütörtök

A hét dizájnere: Tom Dixon

Bár Tom Dixon nem olyan régóta, mindössze a nyolcvanas évek közepétől tevékenykedik - egyébként autodidakta - dizájnerként, az ember manapság lépten-nyomon a nevébe és munkáiba botlik a nemzetközi szaksajtóban és azon is túl. Tehetségének és remek önmenedzselésének hála az 51 éves Dixon ma már saját cégén kívül a Habitat kereskedelmi láncolat, valamint a finn Artek bútorgyár dizájn vezetője. 1983-ban tök véletlenül került a szakmába, amikor is motorbalesete után a szétesett járgányt szerelve beletanult a hegesztésbe.

A tunéziai születésű Dixon négy éves korában költözött Lononba. Miután kirúgták a művészeti suliból, a Funkapolitan nevű bandában basszusgitározott (egyáltalán hallott már róluk valaki?), és raktárépületekbe szervezett partikat, majd megtanult hegeszteni. Kezdetben főleg amolyan poszt-punk cuccokat készített, mint pl. az S, vagy a Pylon székek. Belekóstólt a kereskedelembe, megalapította a Space-t, amely saját termékeit forgalmazta, majd a gyártás területén is kipróbálta magát az Eurolounge-dzsal, amely Dixon és néhány másik dizájner munkáit gyártotta le. Végül is a Habitat-nál elvállalt dizájn vezető pozícióját tekinti "első igazi állásának", ahol újragyártotta például Verner Panton régi terveit, vagy a Marc Newsonhoz hasonló mai zseniktől rendelt meg új bútorokat.
És közben egyre-másra ontja magából a jobbnál jobb darabokat.
Lakberendező.
A kezdetek: az S és a Pylon szék.Dixon lámpában - szerintem - korunk ásza.Nagyon messze van már a punk... Egy ilyen fotelem egyszer nekem is lesz! Ez annyira jól sikerült, hogy motívumként még a The Rug Company-nak tervezett szőnyegbe is bekerült.A főleg geometrikus mintákból álló tapétáiért viszont egyáltalán nem rajongok.De könnyen lehet, hogy csak nagyon sokkal előttem jár. Néhány év(tized) és simán imádni fogom!
Lakberendező
Posztom alapjául a Design Museum interjúja szolgál.
SHARE:

Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy írsz!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.