Bár Tom Dixon nem olyan régóta, mindössze a nyolcvanas évek közepétől tevékenykedik - egyébként autodidakta - dizájnerként, az ember manapság lépten-nyomon a nevébe és munkáiba botlik a nemzetközi szaksajtóban és azon is túl. Tehetségének és remek önmenedzselésének hála az 51 éves Dixon ma már saját cégén kívül a Habitat kereskedelmi láncolat, valamint a finn Artek bútorgyár dizájn vezetője. 1983-ban tök véletlenül került a szakmába, amikor is motorbalesete után a szétesett járgányt szerelve beletanult a hegesztésbe.A tunéziai születésű Dixon négy éves korában költözött Lononba. Miután kirúgták a művészeti suliból, a Funkapolitan nevű bandában basszusgitározott (egyáltalán hallott már róluk valaki?), és raktárépületekbe szervezett partikat, majd megtanult hegeszteni. Kezdetben főleg amolyan poszt-punk cuccokat készített, mint pl. az S, vagy a Pylon székek. Belekóstólt a kereskedelembe, megalapította a Space-t, amely saját termékeit forgalmazta, majd a gyártás területén is kipróbálta magát az Eurolounge-dzsal, amely Dixon és néhány másik dizájner munkáit gyártotta le. Végül is a Habitat-nál elvállalt dizájn vezető pozícióját tekinti "első igazi állásának", ahol újragyártotta például Verner Panton régi terveit, vagy a Marc Newsonhoz hasonló mai zseniktől rendelt meg új bútorokat.
És közben egyre-másra ontja magából a jobbnál jobb darabokat.
Lakberendező.
A kezdetek: az S és a Pylon szék.
Dixon lámpában - szerintem - korunk ásza.
Nagyon messze van már a punk... Egy ilyen fotelem egyszer nekem is lesz! 
Ez annyira jól sikerült, hogy motívumként még a The Rug Company-nak tervezett szőnyegbe is bekerült.
A főleg geometrikus mintákból álló tapétáiért viszont egyáltalán nem rajongok.
De könnyen lehet, hogy csak nagyon sokkal előttem jár. Néhány év(tized) és simán imádni fogom!Lakberendező
Posztom alapjául a Design Museum interjúja szolgál.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy írsz!