2010. július 5., hétfő

Ráspi és az ételkultúra

A hétvégén Sopronban jártunk. Igen, a VOLT-on. Ráunva a hideg fesztivál pizzára, felkerekedtünk megkeresni a "vidék egyik legjobb éttermének" kikiáltott Ráspit Fertőrákoson.
A Fertőtó környéke mindig elbűvöl, ám ezen az estén a tulajdonos fantáziája szippantott be minket, hogy aztán éjfél után örök rajongóként hagyjuk el ezt a varázslatos kertet. Itt minden egységet alkot: a szépséges környezet a hely szellemének tökéletes kivetülése. Az itt eltöltött idő több, mint kulináris élvezet, inkább kulturális kaland, egy művész tökéletsség iránti elkötelezettségének ékes bizonyítéka. Itt minden igazi és nagyon személyes. A berendezés nagy részét maga a tulaj készítette, csak úgy, mint a díszítésül szolgáló mészkő és fa szobrokat. Mint megtudtuk, még a falak is az ő keze munkáját dícsérik, mert nem volt iparos, aki hajlandó lett volna olyan precizitással egymásra tenni a téglákat, ahogy azt Ráspi, azaz Horváth József elvárta volna.
Nem részletezem, mit ettem (bár az ökörpofa rókagombával maga volt a tökély), inkább a dolgok természetéről mondok pár dolgot. Nincs hókuszpókusz (bár utána csinálni nem tudnám...), egyszerűen csak az az érzésem, hogy aki ezt az ételt készítette, az ismeri a dolgok gyökerét és természetét. Ne várjunk kémiai bravúrokat (mint a michelin csillagos éttermek űr-habjainál, redukcióinál, vagy esszenciáinál), itt ÉTELT kapunk. Igazit, frisset, tökéleteset.
Ide nem lehet úgy betérni, hogy az ember ne váltson egy-két szót magával a tulajjal, és minket az a megtiszteltetés ért, hogy éjszakába nyúló, szinte baráti beszélgetés lett a vacsoránk vége. Sok mindent megtudhattunk róla, az étterem és a borok történetéről, amelynek egy részét az érdeklődők a HVG vele készült interjújából is elolvashatnak. Én viszont azt javaslom, aki teheti, inkább látogasson el maga a paradicsomba! Mi biztosan visszatérünk, mert ilyen Budapesten nincs! :)
Ennek a kályhának mintájául a nagymama eredetije szolgált.A mosdó egy külön élmény.Mindenütt női torzók. Az az érzésem, Ráspi szereti a nőket... (Bár most már csak egynek elkötelezettje :))
SHARE:

2 megjegyzés

  1. jujjj-jujjj,de jó hogy ide tévedtem! 7végén házassági évfordulónk lesz, s most egy jó 5letet kaptam, hogy soproniként hova viszem a párom egy finom vacsorára:)) köszi a tippet!:)

    VálaszTörlés
  2. De jó!!!! Aztán majd írd meg, hogy még mindig olyan jó-e! Sok boldogságot! :)

    VálaszTörlés

Köszönöm, hogy írsz!

© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.