2011. november 21., hétfő

Vennél kastélyt?

Mert én nagyon. A véletlen szülte pajta projekt elúszása után rájöttem, hogy a találkozás sikertelensége ellenére is sorsszerű volt. Ráébresztett, hogy a belvárosi mindennapok mellé kell egy hétvégi lak, ahol a gyerekek, a kutya és mi is szabadon élvezhetjük a természetet. Így tovább keresgélek, és nyaraló néző álmodozásaim során nem mindig maradok a realitások talaján (illetve, amíg meg nem ismertem az eheti ötös lottó számait, hihető jövőkép volt milliárdosnak lenni...), így botlottam ebbe a gyönyörű szilsárkányi kastélyba.És mit csinálnék, ha lenne parlagon heverő 100-200 millióm?
Biztosan lenne épített konyhám.És szépséges magában álló konyhaszekrényem.A fürdőben lábaskád állna.A nappaliban nagy, nyitott tűzterű kandallóm lenne.A kertben pedig kis, tóra emlékeztető medencét építtetnék.Kastély info: itt
Többi kép: my paradissi
SHARE:

5 megjegyzés

  1. Gyönyörű!

    ...és hogy állunk a lottószámokkal?
    Nyugtass meg, ugye van érvényes szelvényed, nem anélkül kívánod a főnyereményt?!

    VálaszTörlés
  2. Petra!

    Mit csinálnál a homlokzatra felfutott növénnyel, meghagynád vagy a homlokzatot újítanád fel? Egyébként az egész poszt maximál szerelem.

    VálaszTörlés
  3. A kastélytulajdonosokra sosem irigykedtem. Én annyira városi vagyok, hogy biztosan szétszoronganám magamat egy ekkora térben a semmi közepén :)) De persze gyönyörű!

    VálaszTörlés
  4. Ah, káprázatos...mi lennénk az állandó vendégek :-}

    VálaszTörlés
  5. Én ebben a kastélyban töltöttem gyerekkorom nyarainak jelentős részét. Most eladják, mert 4 örökös van, ez a jelen. Pesti panelgyerekként sem volt sosem gondom a benne lévő 500 négyzetméternyi, két emelt+padlás hatalmas tereivel. Inkább hiányoztak ezek Pesten... Na, meg a holdas kert, amiben sokat kertészkedtünk. Reméltem, hogy szeretett Nagyapám sosem hagy itt minket, mert tudtam, hogy akkor vége, mindez sosem lesz többé...

    VálaszTörlés

Köszönöm, hogy írsz!

© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.