2012. szeptember 6., csütörtök

Régi konyha redizájnja

Régi kedves megrendelőim hívtak fel tavasszal, hogy kinőve régi lakásukat rászánták magukat a költözködésre, és segítsek kicsit összekapni a megvásárolt ikerház belső tereit. A ház elhelyezkedése, mérete és külseje teljesen a fiatal család kívánalmainak megfelelő volt, ám a 16 éve, egy középkorú hölgy igényei szerint kialakított enteriőr nem klappolt az ízlésvilágukhoz, na meg az áthozott régi bútorokhoz sem.
Elnézve a fent képet, gondolom ez senkit nem lep meg... :) Ahogy ez lenni szokott, a vételár nagyjából el is vitte a családi kasszát, és a tervezett nagy átalakítás még egy-két (három-négy...) évet várat magára. A megmaradt büdzséből viszont - az adottságokhoz mérten - fel kellett tuningolni egy-két helyiséget, a legégetőbbnek a nappali-konyha-étkező egysége bizonyult. A régi lakásban - a háziasszony nagy szívfájdalmára - egy csodálatos konyhát hagytak maguk mögött (még jó, én terveztem...:)), így még átmenetileg se tudtak megbarátkozni a mű topolya-gyökér konyhafronttal.

Arra jutottam, hogy problémát átmenetileg úgy tudjuk orvosolni, ha
1. leszedjük ezt a rémes tiffany üveg felépítményt a mosogató fölül
2. eltüntetjük azt a használhatatlan bár izét
3. sürgősen és azonnal frontokat és fogantyúkat cserélünk (a korpusz, a gépek, a kiegészítők és vasalatok maradnak)
4. ha már úgyis el tudták hozni a régi elszívót és a mögötte található inox hátfalat, használjuk fel azokat is.

A fenti pontokat sikeresen megvalósítottuk. Az üvegizé helyére két könnyed lámpa került (ezek is a régi lakásból költöztek át), a bárpultot felfalaztuk, elé helyeztük a meglévő tálaló komódot, és kiválasztottam a létező legolcsóbb laminált bútorfrontok közül két olyan színt, amely a bútorokhoz is megy, és a fekete gránit pultot és hátfalat se üti nagyon.
Nem mondom, hogy ha elölről indítanám, akkor is ilyen konyhát terveznék, de azért átmeneti időre, több, mint tökéletes, nem? Még dolgozunk azon, hogy ne legyen ilyen sötét a hátfal - irox polcokon fűszerek és egyéb kütyük oldják majd a hangulatot, de nagyjából már érezni a végeredményt.
SHARE:

13 megjegyzés

  1. Egyszerű, letisztult és ízléses!! Szeretem a munkád!! :)

    VálaszTörlés
  2. Őszintén szólva elég ütős a fekete hátlap...meg az egész...szóval ne rágódjatok rajta sokat :)

    VálaszTörlés
  3. Klassz! De remélhetően szegény néni, aki büszként csináltatta nem olvasód:)

    VálaszTörlés
  4. Hát, nagyon remélem. Pláne, hogy - mint utólag kiderült - teljesen véletlenül édesapám évfolyamtársa volt az egyetemen... :)

    VálaszTörlés
  5. Kedves Petra, nagyon szép lett a végeredmény, a képek alapján én véglegesnek is elfogadnám :) Azt meg lehet kérdezni, hogy a gyönyörű üvegbúrás lámpát, vagy hasonlót honnan lehet beszerezni?

    Köszönöm
    Saci

    VálaszTörlés
  6. Szia Petra,
    Tetszik a bloggod és tetszenek a munkáid. Viszont, ahogy erről a házról és eredeti tulajdonosáról írtál, és a nagy világnak közétettél, nagyon nem illik bele abba a képbe, ami az első benyomásom volt Rólad. Az írásaidból arra következtettem, hogy nemcsak egy manapság divatos dizájner vagy, hanem otthonokat tervezel szívvel-lélekkel,amelyekben családok élnek majd boldogan. Ez a ház is egy ilyen otthon volt, amiben egy nagy család több évtízeden keresztül élt boldogan, és rengeteg szép emléket őríz róla. A kritizált konyhában gyakran 18an ettük a világ legfinomabb ételeit, amiket a szóban forgó hölgy a legnagyobb szeretettel készített nekünk. Annak ellenére, hogy ezt a házat nem én építettem, és részben ebből a házból, nem messze tőle, megvettük álmaink új, modern házát, potyognak a könnyeim, amikor a fotók láttán jönnek az emlékek. Ezt a pár sort nem bántásként szántam, csak hátha segít a jövőbeli írásaid során. A használhatatatlan bár ízé volt amúgy a lányaim kedvenc, amíg a Nagyi a kedvenceiket főzte. Üdv, Kriszta

    VálaszTörlés
  7. Szia Kriszta!
    Tényleg sajnálom, hogy megsértettem az emlékeidet, ízlésen pedig nem érdemes vitatkozni. Szép tágas, nagy konyha, nem vitatom, hogy jól lehet benne főzni 18 személyre is. És le a kalappal a nagyon jó minőségű beépített gépek előtt, amelyek ennyi idő múltán is tökéletesen működnek (ami persze nyilván a gondos karbantartásnak is köszönhető).
    Viszont a most beköltözött család kívánalmainak nem felelt meg a bárpult, a konyha külleme pedig - az én és a család véleménye, továbbá a nemzetközi tendenciák szerint - nem állta ki az idő próbáját. Egyébként klasszikus értékeket nem hordoz (se formavilágában, se műanyag frontjait nézve).
    Ha az ember az adott kor ízlésének megfelelő, vad dizájnt választ (amilyen ez a konyha), akkor amúgy se várhatja el, hogy az 17 év múltán is divatos legyen. Nyilván nagyon sok dolog, amit én ma tervezek, ennyi idő elteltével szintén gáz lesz, és egyszer majd valaki megírja.
    Egy szó, mint száz, eszem ágában nem volt megsérteni Titeket, vagy elvitatni, hogy Nektek ez így volt szép és hasznos. Az "egy középkorú hölgy igényei szerint kialakított enteriőr nem klappolt az ízlésvilágukhoz" mondat nem hiszem, hogy sértő, hiszen egy generáció van köztük és édesanyád között. Gondolom, ha most költöznél új házba, Te se ilyen konyhát készíttetnél magadnak.
    Azért biztosíthatlak Titeket, hogy a ház nagyon jó kezekbe került, a család imád ott lakni, és csak olyan átalakításokat végeztek, amelyek maximálisan tiszteletben tartják az eredeti struktúrát.
    Ha majd arra jártok, és nosztalgiázni szeretnétek egy kicsit, biztos vagyok benne, hogy mindig nyitva áll az ajtajuk előttetek.
    Üdvözlettel,
    Petra

    VálaszTörlés
  8. Szia Petra,

    Köszi szépen a gyors választ. Félreértettél, nem az átalakítás a gond, ez teljesen természetes, és kifejezetten jó dolog. Nekem is tetszik az új konyha, tényleg nagyon ügyes vagy, hogy kevesebb keretből ilyen szépet tudtál kihozni belőle. Én a jelzőidet nem találom helyénvalónak. Pont az interneten keresgéltem a mi,illetve anyósom új otthonába ötletek után és nagyon rossz érzés volt a család régi konyháját "egy ronda konyha" címszó alatt felismerni. Gondolom ezt Te sem vitatod. Légy szíves változtass a jelzőkön. Köszi szépen,
    Kriszta

    VálaszTörlés
  9. Szia Kriszta!
    Köszi, hogy olvasod a blogot, és persze cserlétem a címet. Sajnálom, hogy bántó volt.
    P.

    VálaszTörlés
  10. Köszönöm Petra!
    Kriszta

    VálaszTörlés
  11. Szia Petra!
    Nagyon tetszik a konyha 2 lámpája. Örülnék, ha közreadnál egy válogatást ilyen "könnyed " lámpákból, amik alacsony költségvetésűeknek is megfizethetőek, és talán kevésbé az ipari lámpákra helyezve a hangsúlyt.
    Köszi Gabi

    VálaszTörlés

Köszönöm, hogy írsz!

© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.