2013. szeptember 20., péntek

Saját ház alakulása: a nappali is kész! :)

Megint többen írtatok, hogy mi van a lakás eddig be nem mutatott részeivel (előzmények ITT)... Így közkívánatra jöjjön most a nappali egyik szeglete, ahol minden bútordarabnak külön története van.

A kanapéba az expresszen szerettem bele, Almádiból érkezett hozzánk. Lesz dolog vele - helyre állítani a rugózását, megvarrni itt-ott a bőrt, de mindezért kárpótol a csodás patina, amit nem lehet boltban megvenni. A színes díszpárnát Thaiföldről hoztuk az első közös nyaralásunkról, a birkaszőrt pedig nemrég Erdélyből.

A sárga pulcsis hölgy a Biksady Galéria egyik aukciójáról való - vásárlásból hazafele tartva, egy salátával a hónom alatt ugrottam be a már zajló eseményre, amikor halálosan beleszerettem a képbe. Szerencsére senki nem ütötte le, én pedig meggyőztem Danit, hogy e nélkül ő sem  képes tovább élni, így az aukció végén visszahívtuk a képet és leütöttük.

A piros szőrös puffot akkor vásároltam Milánóban, amikor a bútorkiállítás után a kimondhatatlan nevű vulkán kitörése miatt öt napig voltam kénytelen tovább élvezni a város vendégszeretetét. Egy kis shopping segített helyreállítani a kedélyemet... :)

A patchwork szőnyeget Isztambulban vettük. A bazárból egy nagy raktárba vezettek minket, ahol nagyon sokáig alkudoztunk a kiválasztott darabra, így végül igazán kedvező áron jutottunk hozzá. Az autógumi kosár se itthonról való,  egy bécsi lakber kiállításon szereztem be - szinte a véremet adtam érte - ez ugyanis a márciusi nagy havazáskor történt, két napot Győrben ragadtunk.

A vízipipa egy igazi globalizációs történet: Dubaiból kaptam a testvéreméktől, de a  dobozán találtam egy Made in China" matricát, az üvegen pedig egy "Made in Czech Republic"-ot. :)

A két neobarokk bútor pedig a lakás tartozékát képezte, amikor kibéreltük, és nagyon jó szolgálatot tesz nekünk.  

Nem tudom, emlékeztek-e, hogy filóztam, mi legyen a tapétás fallal (ITT). Jelentem IMÁDOM, hogy nem festettük le. A nappali most olyan ódon hangulatú, mint egy francia kastély. Egyébként a tulajt leszámítva (aki egy idős hölgy, és fáj a szíve a piros tapétáért) mindenkinek tetszik.

SHARE:

6 megjegyzés

  1. ahhh, az a szőnyeg! Tökéletes!A neobarokk bútorok elég távol állnak tőlem, de mégis nagyon kellemes a végeredmény! Gratulálok Petra, és kérünk még további képeket!

    VálaszTörlés
  2. Én is gratulálok! Féltem a festetelen faltól, néha, amiket blogokon látni számomra félelmetesek. Most vagy jó a világítás vagy egyszerűen csak jó ez így! Fantasztikus az összhang.
    .

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jóóóóó! Az élénk piros ülöke, és a sárga pulcsis hölgy, keveri meg az egész hangulatot. Természetesen pozitív értelemben :) Lakjátok be és érezzétek jól magatokat!
    Üdv.:Reni

    VálaszTörlés
  4. anré: MÉÉÉg fotókat!! szuper lett!

    VálaszTörlés
  5. szuper minden! a fal és a szőnyeg kimondottan irigylésre méltó! :)

    VálaszTörlés
  6. A lebegő polcok zavarják csak a szememet, szerintem nélkülük sokkal jobb lenne az összhatás.

    VálaszTörlés

Köszönöm, hogy írsz!

© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.