2014. július 7., hétfő

A Pajta-projekt sehogy sem áll…

… illetve áll… De azért annyira jó lemenni a hétvégére, hiszen van hol aludnunk.
A kisházat régi bútorainkkal rendeztük be, ezer éves képeinkkel dekoráltuk. Nem mondanám, hogy trendi, inkább egyszerű, és szerintem gusztusos. 
A kisház mellett áll a középkori vizimalom. Itt tanácstalanok vagyunk, mert persze meg kéne majd ezt is csinálni vendégháznak, ugyanakkor a régi malomfelszerelésekért kár volna. Tegnap fotózás közben sikítva rohantam ki a kertbe, nehezen viselem ugyanis a fülem mellett repkedő denevéreket. :)
Egyedül a kerttel sikerült érdemben foglalkoznunk. Füvesítettünk, fákat és bokrokat ültettünk. Ja, és vettünk egy régi varrógép lábat, amire vágattunk egy mészkőlapot, erre rakjuk a grillcuccokat.  Örömmel konstatáltam, hogy vidáman nő alatta a vérehulló fecskefű, ami pont kell nekünk lányom futószemölcsére (a témában minden gyógymód érdekelne, ha van tippetek). 
És a saját "gyártású" pad. :)
Így állunk, azaz sehogy. Ha minden jól megy, nyár végén elkészül a szép kőkerítés. Aztán átgondoljuk mivel és hogyan tovább. 
SHARE:

Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy írsz!

© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.