2016. január 31., vasárnap

Hétvégi matiné

Mátyás Stockholmban tölti a hétvégét. Azért szeretem ezt a lakást, mert bebizonyítja, hogy nem csak az önmagában karakteres épületek lehetnek tökéletesek, hanem egy teljesen jellegtelen, új építésű lakás is lehet kúl, minden csak berendezés és belsőépítészet kérdése. Még az olyan jópofa, hogy ilyen megoldással az általában erősen kompromisszumos hálófülke is dísze lehet egy otthonnak...
Forrás: homeadore
SHARE:

2016. január 29., péntek

Egy pajta-ház...

Az a helyzet, hogy lehet, mostanában megint túlsúlyba kerülnek majd a rusztikusabb otthonok, remélem nem bánjátok… Kicsit megelégeltük a tervezgetést és várakozást, és úgy döntöttünk, eladunk valamit ahhoz, hogy ténylegesen meg tudjuk valósítani a pajta projektet (ide vonatkozó posztok ITT)… 
Anyagi és egyéb megfontolások mentén lehet, hogy nem az eredeti elképzeléseknek futunk neki - azaz nem a pajtát építjük át lakóháznak, hanem a telken található vizimalom-molnárlakot dögösítjük fel, de mindegy is. A végeredmény - elképzeléseim szerint - csodálatos lesz… :)
Addig pedig nézelődjünk mások háza táján…. :)
Forrás: decoholic
SHARE:

2016. január 28., csütörtök

Trendi istálló? Simán!

Igaz, hogy még fél éve se lovaglok, de már tervezgetek… :) Ki mondta, hogy egy istállónak mindenképpen olyan istállósnak kell lennie?! Mondjuk ez a szőnyeg elég "fotózásos styling" gyanús, de többi nekem nem tűnik földtől elragaszkodottnak. Remélem, ez itt a jövőm.

Belsőépítészet: Windsor Smith - saját otthon
Forrás: pegase buzz
SHARE:

2016. január 26., kedd

Ett Hem - Stockholmban is otthon

"Atttttya úr ég, repülő sót"… Valami ilyesmi jutott eszembe, amikor megláttam ezt a stockholmi kis Bed and breakfast szállást. Nem is tudom, hogyan kellene jellemeznem… Van olyan, hogy boutique hotel, de arról valami nagyon trendi, nagyon ötletes, nagyon csilli-villi jut eszembe. Ez a panzió mentes minden ilyen divatos-csicsás túlzástól, szerencsére kimaradt belőel a jópofáskodás, a geg. Amíg nem láttam meg ezt a helyet, azt hittem, bírom ezeket a boutique hoteleket. Egyébként valószínűleg igen, csak hát ez most itt valami olyan szenzációsra sikeredett, hogy kész vagyok. Nézegetem a részleteket, a színeket, hogy el ne felejtsem, ha szembe jön velem egy megrendelés… :) 
Szóval itt van ez az Ett Hem - egy design panzió Stockholmban - amelynek sikerült egy olyan enteriőrt prezentálnia, hogy egy utazó se fogja átmeneti szálláson érezni magát. Ez itt egy otthon. Jó lehet turistaként este hazamenni, dumálni egyet a "nappaliban", utána kiáztatni a fáradt izmokat a márvány kádban… Indulok is!
A szobák valahogy így néznek ki, de mindegyik másmilyen… 
És a kert…. Hű… Mennyi most egy jegy Stockholmba? :)
Forrás: houseandgarden
SHARE:

2016. január 25., hétfő

OTTHONTERÁPIA - A kezünk nyoma


Vajon az otthon, amiben élsz, kinek a keze nyomát őrzi leginkább? Kinek az ízlése dominál benne? Ki választotta ki a bútorokat, a fal színét, a szőnyeget? Kinek a dísz- és személyes tárgyai kerülnek „kirakathelyzetbe” a nappaliban, és kinek esetleg a dobozok mélyére? Ki szeretett bele a falon lógó képekbe? Ki dönti el, mi az, ami bekerülhet az otthon terébe, és mi az, ami nem, vagy esetleg mi az, ami már száműzendő?

Ha egyedül élsz, akkor sem biztos, hogy a te „kezed nyomát” tükrözi otthonod. Ha többen laktok, elég tanulságos megfigyelni, ki milyen mértékben „van jelen” a közös térben. A tér fölötti kontroll és a térfoglalás sokat mesél az otthon lakóiról.   Megmutatja, mennyire főszereplői saját életüknek, mennyire adnak szabad teret a másiknak, de azt is elárulja, mennyire vannak a valódi helyükön. 


Egy férfi és egy nő

Nem is olyan nagyon rég egy negyvenes pár lakásában jártam, akik két, egészen pici fiúkát nevelnek. A lakásmustra során feltűnt, hogy a gyerekek szobája kakukktojás a lakás többi részéhez képest. Mintha különböző otthonok helyiségeibe léptem volna be. Aztán a beszélgetésünk során kiderült, hogy a lakás a férfi öröksége, szingliként ő újította fel pár éve, a bútorokat is ő vette, vagy örökölte, az ő tárgyai vannak a könyvespolcon, az ő képei a falon. Egyedül a gyerekszoba berendezésébe folyt bele a párja. Saját személyes tárgyait egyébként a saját lakásában hagyta, csak a ruháit és a kozmetikumait hozta magával, amikor összeköltöztek. „Olyan, mintha nyaralni indultál volna – jegyeztem meg – nem látom a bevonódásodat, az elköteleződésedet a térben.” És valóban: kiderült, hogy összebútorozásukkor mindkettejükben sokkal több volt a kétség, mint a bizalom egymás irányában, de mivel egyformán rettegtek attól, hogy 40 évesen végképp egyedül és gyerekek nélkül maradnak, ezért hát belevágtak. A félelmük és a célra tartásuk olyan erős volt, hogy a kételyeikről azóta sem beszéltek őszintén egymással, pedig azok nem igen szűntek. Csak a körülöttük lévő tér árulkodott arról, hogy annak ellenére, hogy együtt élnek, és közös gyerekeik születtek, nem fogadták be egymást, és nem köteleződtek el a közös élet mellett.


Egy nő és egy férfi

Yalom, amerikai pszichoterapeuta A terápia ajándéka című könyvében írja le a következő esetet. A páciens felesége halála miatt járt hozzá, még hosszú idő után sem volt képes elgyászolni őt. Yalom hirtelen jött ötlettől vezérelve meglátogatta a férfit otthonában. A látogatás során azzal szembesült, hogy a ház tele van zsúfolva a nő tárgyaival, és egyáltalán nem tükrözi a férfi jelenlétét, ízlését vagy akár érdeklődését. A továbbiakban egy lakás átalakítási ütemtervet dolgoztak ki, amely jól kísérte a gyászmunka folyamatát. A férfinek birtokba kellett vennie, be kellett laknia saját otthonát, ami csak úgy volt lehetséges, ha fokozatosan elpakolta felesége tárgyait, és behozta saját design választásait is a térbe. Így lassanként a felesége elgyászolásán túl felfedezte saját magát is, és a lakás belakásával párhuzamosan saját életét is sikerült újra belaknia és értékelnie.



Két otthon, két párkapcsolat

Egy teret uraló férfi és egy nő. És mellettük egy térből kimaradó társ. Két közös otthon, ami csak a lakcímkártya szintjén tekinthető közösnek. Két párkapcsolat téri lenyomata. Az elsőben csak a gyerekszoba közös tér, egyébként mindenki félti saját felségterületét. A másodikban a nő beborítja a teret, a férfi egyáltalán nincs jelen, mint ahogy saját maga számára sem létezik, kikopott életéből.

És nálad vajon mi a helyzet?

Fussunk neki újra: nézz körül az otthonodban, vajon kinek a keze nyomát tükrözi leginkább?  Kinek az ízlése dominál benne? Ki választotta ki a bútorokat, a fal színét, a szőnyeget? Kinek a dísz- és személyes tárgyai kerülnek „kirakathelyzetbe” a nappaliban, és kinek esetleg dobozok mélyére? Ki szeretett bele a falon lógó képekbe? Ki dönti el, mi az, ami bekerülhet az otthon terébe, és mi az, ami nem, vagy esetleg mi az, ami már száműzendő?  Te mennyire adsz teret saját magadnak? És a másiknak? És ő neked?  Nézzük, mit mond erről az otthonod. Mert egyfolytában kommunikál nekünk rólunk. Csak legyen fülünk a meghallásra, és szemünk a meglátásra. Ha velem tartotok, remélem, hamarosan kinő. J

Fényképek: itt és itt
SHARE:

2016. január 23., szombat

2016. január 22., péntek

Csudaszép kék falak

Lehet felőlem bármelyik színnek az éve a Panton szerint, az én szívemből a kéket ki nem lehet törölni. Egyelőre. (Mert hát régen is  így voltam a pirossal, és hol van az már…). Szóval összegyűjtöttem néhány csodát. Ha valamelyik tetszik nektek, csak kommenteljétek, és a kedvenceknek megpróbálom belőni a színkódját. Jó válogatást! :)
Forrás: itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt
SHARE:
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.