2016. március 4., péntek

Alakul az Oscar...

Az Oscar egy fogalom Budapesten, úgy emlékszem, mintha mindig is ott lett volna az Ostrom utcában, nem csoda, hiszen 1997-ben nyitott, azaz majd' 20 éve hazánk első és egyik legmeghatározóbb koktélbárja. Mindig biztos pont volt az éjszakában, és nem csak a párját ritkítóan nagy választékban kapható koktélok tették vonzóvá, hanem a hangulata, a híresen vidám partik és a finom ételek is.

Az alapvetően nagyon klassz enteriőrrel nyitó helyen egy-két dolog mindig alakult, de a bejárattal szemben található falra rögzített óriás Oscar mindig része volt a dizájnnak, és persze a sok-sok híres, díjnyertes filmből vett jelenetet, színészt és rendezőt ábrázoló fénykép is. Egy-két éve erősebben beavatkoztak a hangulatba: a képek lekerültek, a falak ázsiaira emlékeztető dekorációt kaptak. Valami elveszett…

A hely új tulajdonosokat kapott, akik hozták magukkal jól bevált "házi designerüket", azaz engem… :) A büdzsé nem volt túl magas, hiszen az állapotok se voltak lehangolóak. A megfogalmazott cél: visszaadni az Oscarnak, ami az övé. Stílust, "visszaamerikásodást", fesztelen eleganciát. Képek kellenek és egy kis glamour….

Mit tehet a designer, ha nem költhet? Na? Nekiáll festeni ezerrel…. :)))) Elég sok amerikai bár fényképét átlapoztam, mire döntöttem: egy szürkés-barnás árnyalatot szeretnék előre, hátra a kicsit megfáradt - de egyelőre megtartott - bőrkanapékkal kontrasztos zöld színt, amit aztán minél több arannyal teszünk Oscarosan pompássá…

A vörös színházi függöny itt még nem érkezett meg, de az arannyal újrafestett képkeretek már a falon…Kiegészülve egy új, hatalmas Liza Minellivel, aki az 1973-ban 8 Oscart (köztük a legjobb rendezés, legjobb operatőr, legjobb látványtervezés, legjobb filmzene és legjobb női főszereplő díját) elhozó Cabaret-ből integet nekünk.  Másik kis titok a szőnyeg… Ha ezt három napja látjátok a XVI. kerületi kibelezett, leszakadt ház nappalijában árválkodni, ahonnan 5000 Ft-ért elhoztam, nem nagyon hittetek volna nekem. Bevallom, én sem voltam teljesen biztos magamban. Na, de a helyére került, és összeállt a kép...
A hátsó szekció asztalainál nagyon sötét volt, a tulajdonos megkért, hogy találjak ki valami világítást. Ő állólámpákra gondolt. Gyorsan is kellett - konkrétan 3 napunk volt a felújításra - meg a padka is elég szűk, amire elhelyezhettük volna, így arra jutottam, hogy falikart kéne ide tenni… Jó sok aranyspray segítségével az Ikea-gazdaságos is csúcs glamúrrá válik (ahogy a kis szoci-hangulatú, átlátszó mécsestartók is, amelyket a buli előtt két órával SOS átfújtunk aranyra…). Amire régről sötét folyosóként emlékezem, most hangulatos, dumálós-udvarlós helyiség lett.
Egyelőre itt tartunk. Jövő hét folyt. köv. Még egy kis arany festék, még több kép, dögös bársonyok, kisebb részetek kidolgozása, és ripsz-ropsz kész a régi-új Oscar.
SHARE:

Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy írsz!

© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.