A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Közületi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Közületi. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 10., kedd

Mikor fürdőzhetünk már a Ráczban?!

Már annyira mennék... A szívem összeszorul a gyönyörűségtől.

Egy kis grátisz a végére: ilyen volt egy 140 évvel ezelőtti rajzon, és ilyen ma...
Felelős tervező: Dévényi Tamás
Fotó: Török Tamás
A metszetet a Timelord blogon találtam, az alatta lévő képet pedig az Indexen.

2012. február 10., péntek

Esztétikus környezetet a kezdetek-kezdetétől!

Szerintem nagyon fontos lenne már egészen fiatal korban esztétikus, különleges és inspiráló környezetet teremteni csemetéinknek, és nem csak otthon, hanem a "nagyüzemi" körülmények között is, már a bölcsődétől kezdve. Ahogy ezt a mondatot leírtam, már el is gondolkodtam rajta, hogy miért is.

Miért olyan fontos, hogy esztétikus - nevén nevezve: szép - legyen a környezetünk? Most komolyan megálltam egy pillanatra...

Mert be kell valljam magamnak, az a szint, amivel mi (szakemberek, bloggerek, blogolvasók, elszánt kincsvadászok, unatkozó háziasszonyok) műveljük a környezetünk formálását, már túlmutat az esztétikum keresésén, ez már inkább mánia, időt és energiát felemésztő agyrém. Eszelősen elemezzük a környezetünket, tapogatjuk a tárgyakat/struktúrákat, kutatjuk az újdonságokat. Én nem tudom magam leállítani, ha akarnám se: a környezet alapvető tulajdonsága ugye, hogy állandóan körülöttem van, nem szabadulhatok tőle, így nincs megállás, állandó "lakberendező üzemmódban" vagyok. Nem. Azt kell mondjam, hogy környezetünk esztétikájával ilyen mélységekben foglalkozni már inkább káros az egészségre (és pénztárcára)...

Úgy gondolom a válasz mindenképpen az esztétikus környezet definiálásában keresendő.
Esztétikusnak én azt a környezetet nevezem, amellyel harmóniában érezzük magunkat. Nesze semmi, fogd meg jól... :) Ahány ember, annyi választás, és mégis...

Én abban hiszek, hogy létezik egyfajta abszolút szépség.

Nagy hatással volt rám a lakberendezési iskolánk egyik feladata. Az egy stílusban (görögös, japános, skandináv, stb...) készített munkák között szavazni kellett, és mindig volt kiemelkedően nagy szavazatszámot kapó enteriőr, azaz az "abszolút szép" (persze inkább mondanám relatívnak: a csoport nívóján abszolút, ha értitek mire gondolok...:)). Önmagában a lakberendezés nem művészet (erről van egy elméletem - majd máskor), de egy igazán jó enteriőr műalkotás. Miután az "abszolút szépség" nem egzaktan, képletekkel leírható, szükség van egy megérző "médiumra" - a művészre - aki minden egyes új helyzetben (megannyi megrendelő, megannyi lakásában) a tanulható és bevett formulákon túl a saját ösztönös adottságait használva képes visszaadni valamennyit ebből az "abszolút szépségből".

Ezek után felteszem a kérdést másképp. Hogyan hozzunk létre esztétikus környezetet? Az arányok és színek végtelen kombinációiból azok lesznek esztétikusak, amelyek képesek megközelíteni az "abszolút szépséget".
A tanulható és bevett formulák megadják a közelítés irányát, de egyéni bravúr minél közelebb kerülni hozzá. Igazán közel kerülni hozzá csak ösztönös ráérzéssel lehet.

Csak egy példát mondok a mindennapokból. Adott egy berendezni való étkező, az asztal fölé-mellé a falra hét kis kép kerül. Ha azt mondom a megrendelőnek, bocs, ma nem érek rá, szögeld fel őket, légyszi  - kevés kivétellel - rémes káosz lesz belőle, nem áll össze kompozícióvá. Le tudok neki rajzolni tízféle elrendezést, ahogy jó lesz a végeredmény, de nem tudok megadni egy képletet, amit követve megkapja az összes esztétikus kompozíció halmazát.

Persze, ha tovább boncoljuk a témát és az esztétikát tágabb értelemben tekintjük (nem pusztán a szépség szinonimájaként), beleértve a funkcionalitást, a környezetet használók szükségleteit, stb., akkor már sokkal több támpontunk van, és egy egész kellemes listát összeírhatunk - az adott szituációra érvényes - esztétikus környezet kialakításának szabályairól. A dolog veszít a szakrális jellegéből, segítségünkre sietnek a tudományok. Ilyenkor meghatározhatjuk a kialakítandó környezet műszaki tartalmát, és segítségül hívhatjuk a pszichológiát.

És itt - elnézést a terjengős kitérőért - visszakanyarodnék a gyerekszobákhoz. Tehát azért van szükség esztétikus enteriőrre egészen a kezdetektől, hogy a gyermek harmóniába kerüljön a környezetével, azaz a helyén érezze magát, magabiztossá váljon. A körülötte megtalálható tárgyak segítsék személyiségének kifejlődését. Fizikai és mentális szinten is: cselekvésre késztessék és gondolatokra ébresszék. Az "abszolút szépség" - azaz a színek, formák és arányok megfelelő kombinációja - megnyugtassa, ugyanakkor inspirálja, a tárgyak megmozgassák, kombinálásra, képzelésre ösztönözzék. A változó, fejlődő személyiség a környezet újabb és újabb esztétikájával kerül összhangba - ezért érzünk mi is időről-időre kínzó kényszerűséget otthonunk megújítására. Azért kell gyermekünk számára megteremteni a mindig új esztétikus környezetet, hogy készségeit kiszolgáljuk, képességeiket felszínre hozzuk, azaz biztosítsuk az egészséges személyiségfejlődés egyik fontos sarokpontját.
Meggyőződésem, hogy a jellegzetes magyar frusztráció (melankólia, rosszindulat, nevezzük akárhogy) nem genetikus... :) Nyilván összetett jelenség (most éppen Csernus Felnőtt húslevesében foglalkozom a témával - majd' féléve veszem elő újra és újra, már fel is adtam. Ez az első Csernus könyvem, és nem valami jó... :)), de biztos vagyok benne, hogy a probléma valahol a környezetünk nem megfelelő kialakításával kezdődik. Mert ha nem vagyunk harmóniában környezetünkkel, ha nem érezzük helyünkön magunkat, az állandó elégedetlenséget szül. Szerintem ezért kellene sokkal többet foglalkoznunk gyermekink környezetével.
Nem véletlen, hogy ezek a képek egy izraeli óvodában készültek. Mielőtt bárki az anyagiakra terelné a szót, érdemes megnézni a fenti képet: láthatjuk, hogy az esztétikum nem pénzkérdés (néhány jó ritmusban elhelyezett, jó színkombinációban elkészített matrica az arányos osztású szekrényen). Sok izraeli barátom, ismerősöm van, tudom, hogy a gyermekek fejlesztésére, képességeik kibontakoztatására csecsemőkortól nagy hangsúlyt fektetnek. Azt gondolom, hogy ez a fejlesztés segít abban, hogy ezek az emberek nagyon határozott, véleményüknek, érdekeiknek hangot adó, egészséges önbizalommal rendelkező személyekké fejlődnek, amit sokan - tévesen - az arroganciával kevernek össze. Amíg egy magyar nem merné kikérni magának, hogy a londoni Harrodsban sorbet címen gyanúsan tejes állagú fagylaltot kap, addig mosolyogva nézem, ahogy az izraeli turista fennhangon vonja kérdőre a világhírű áruház munkatársát. Mert egészséges személyiség, aki a helyén érzi magát, és arra nevelték, hogy higgyen a saját igazában, és kiálljon az érdekeiért.
Szeretném, hogy az én gyerekeim is ennyire higgyenek magukban, ezért - sok más mellett - gondoskodom a számukra megfelelő esztétikus környezetről.

 Képek: The Cool Hunter

2012. január 9., hétfő

Design Hentes: KONRÁDY FOODS

Gondoltátok volna, hogy a dizájn hentes az egy piaci rés Magyarországon? :)
Persze van már egy-két igazán igényes bolt, de az a fajta nemzetközi menőségi faktor, amit a Konrády Foods tudhat magának, még nem jelent meg itthon.
A MOM Parkban található üzlet nem nagyon emlékeztet a hazai hentesekre, inkább bisztrós delikátesz hangulata van, de ez senkit ne tévesszen meg: az ezüst malac és marha trófea alatt igazi hentesek, bárddal csapnak le a véres húsokra.
A kínálatban megtalálható az igényes hazai háztáji és mangalica, de a külföldi húsok krémjei is. Kapható például a világ legmárványozottabb marha húsa, a Wagyu amely speciális fitness programjának köszönheti remek állagát:  a japán tenyésztők hagyományosan szakéval és sörrel itatják őket, és rendszeres masszázst is kapnak. A spanyol állatok (amelyek a Konrády fényes pultjai mögött várják a kedves fogyasztókat) istállóiban zene szól, étrendjük speciális.
A lelkes vásárlótömeg már a nyitás hetében jelezte, hogy valóban hiánypótló kezdeményezésről van szó. Sokan itt bonyolították a karácsonyi bevásárlást, őket különleges halkínálat is várta az alkalomból.
A pulton mindig ott figyel egy kis Joselito Gran Reserva.
A polcokon meg, a sok egyéb delikát termék mellett a saját címkés borok, amelyek olyan remek termelőtől érkeztek, mint Légli Ottó, Takler Ferenc, Heimann Zoltán vagy Lőrincz György.
Igazi MEATING point Budán... Vegetáriánusok meneküljetek!

Cím: MOM Park, 1123 Budapest, Alkotás út 53.
Építészet: Zarándy István - Farkas és Zarándy Stúdió
Belsőépítészet: Molnár Tamás - MI4 Belsőépítész Iroda

2011. december 9., péntek

Spirit Home a Pekáry házban

Indul a karácsonyi szezon, a dizájnboltok vidám összejöveteleket szerveznek a szakmának, ahol egy-egy falatka mellett kicsit elbeszélgethetünk az év eseményeiről. Tegnap például a brutál szép környezetbe költözött Spirit Home-nál jártam, ahol az új bemutatóterem hivatalos debütálása alkalmából informatív előadást hallgathattunk meg az itt megrendelhető SieMatic konyhákról.

Biztosan ismeritek azt a nemrég igényesen felújított, romantikus-gótikus stílusban épült házat a Király utca sarkán. Most az eredetileg tánccsarnoknak épült földszinti terem is visszakapta régi pompáját: az ezelőtt bankként üzemelő helyiség nem kevés válaszfalát kivették, és lebontották a gipszkarton álmennyezetet, amivel - ki tudja miért - a csodálatos boltíveket rejtették el. Nagyon jó érzékkel indultak a felújításnak, az enteriőr a benne található bútorokon és csillárokon kívül nem kapott díszítést, hagyják, hogy a szépséges szerkezet önmagáért beszéljen.
A környékre jellemző egy-két emeletes klasszicista házak közül méretében és pompájában is kiemelkedő Pekáry-ház a Király utca legdíszesebb épülete. Az házat Brein Ferenc tervei alapján, 1847-ben Pekáry Imre, volt városi rendőrkapitány építtette, és többek közt arról híres, hogy 1899 és 1901 között itt élt és alkotott fiatal házasként Krúdy Gyula.Az épület díszítései a zsidó negyed határán szimbolikus jelentőségűek: az első emeleti erkélyeken vissza-visszatérő motívum a hatágú Dávid-csillag, ezen kívül a falfülkékben álló két magyar vitéz szobra mintha csak a negyed bejáratát őrizné. Állítólag már 20 évvel az építkezés után hullani kezdtek a házról a szép neogótikus díszek, mert túl puha mészkőből készültek.

Az épület külső homlokzatán látható sárkányfej zuhanásához külön anekdota is tartozik. A városi legenda szerint a faragott sárkányfej egyszer leszakadt a csodálkozástól, mikor meglátta, hogy a vigalmi negyed hölgyein hirtelen kitört a vallási buzgalom, és az út túloldalán álló Szent Terézia-templom hajnali miséjére igyekeztek. Attól kezdve hiába méltatlankodott a templom közönsége, a kurtizánok hajnalonta rendszeresen megjelentek a misén. Idővel a sárkány is hozzászokott a nem mindennapi látványhoz, és feje visszakerülhetett a homlokzatra.
Ugyanezt Krúdy így írja meg Hét Bagoly c. regényében: „...a Pekáry-féle régi házon még ott volt a sárkányfő, amely hosszú nyakát az utcára és egy erkély felé nyújtotta. Az erkélyen az ismert, kis termetű, barna írónő tartotta délutánonként kihallgatásait öreg és fiatal gavallérok között. Míg egyszer a nagyotmondásairól ismert Déri Gyula szerkesztő egy előadása után leesett a sárkányfő a helyéről.”

A ház külső homlokzata sajnos kicsit vérszegény lett az eredeti vöröseshez képest, a felújított mészkő faragványok viszont csodálatosan mutatnak.Gratulálok a Spirit Home-nak az igényes bemutatóteremhez! :)

Forrás: irodaLOM, guide@hand, Earth Photography, Magyar Elektronikus Könyvtár

2011. október 11., kedd

Itt dolgozunk mi

Többször is szó esett már róla, hogy bemutatom a Térkultúrán az irodánkat, csak nehezen vettem rá magam a fotózásra. De tegnap végre nekiálltam, így most következzen mindennapi munkánk színhelye, az irodánk.
Egy kétszintes lakás felső szintjén rendezkedtünk be, ahol eredetileg a nappali-konyha-étkező és egy kis WC kapott helyt. Tök üresen vettük birtokba a terepet, így gyakorlatilag mindent az igényeinkhez igazíthattunk, kivéve az elektromos kiállásokat, amelyek sajnos nem irodai használatra lettek kialakítva. Így egy kicsit több a drót a földön, mint kéne, de - őszintén mondom - ennél nagyobb hátránya nincs a térnek.A berendezés legfőbb iránya - az itt töltött időtáv bizonytalansága miatt - a költséghatékonyság volt. A kiindulási alapot a lakásunk Ikea Family Magazinos fotózásáról megkapott darabok szolgáltatták, megannyi irodás felhasználás szempontjából haszontalan darab (szőnyeg, álló lámpa, bőrfotel...), amelyet lényegi bútorokkal voltunk kénytelenek bővíteni.
Például a vaterás fekete asztalommal.
Miután a tárgyaló asztalnak már nem jutott volna másképp hely, visszavágattam a konyha parapet falából, és ráültettettem a rozsdamentes asztallapot, amelyet néhány Ikea Ekby Stiling konzollal rögzítettünk. Körülötte a székek a bécsi Interio-ból érkeztek. A konyha is Ikea. Tűzhelyre nem volt szükségünk, a helyére étkező pult került, ennek végébe pedig a nyomtatónk. A páraelszívó konnektorát egy ajándék képpel takartuk el, a hűtő tetején pedig egyik korábbi sikerünk relikviája.A lámpa aztán tényleg minimál dizájn, öt - akkor még olcsóbb - Hemma vezetékből, és öt fehér kis kampós végű csavarból készítettem saját kezűleg.Az anyagminták színes dobozokban, a katalógusok, magazinok polcokon figyelnek. Van itt minden: aukción vett festmények, projektből visszamaradt régi rádió, és még sorolhatnám...Az iroda egyik falát a spéci tapéta (na ezen kivételesen nem spóroltunk), másik falát pedig teljes egészében a "párizsias hangulatú" kilátás foglalja el. Bár mi magunk nem élünk vele, a teraszon szeretettel látjuk pöfékelni vágyó megrendelőinket is.Hát itt dolgozunk mi, a DesignOllót jegyző Bertóty Eszter és én. :)

2011. szeptember 19., hétfő

Ötletes boltbelső a siker titka?

Sorra nyílnak és zárnak a helyek a körúton, én meg egyre csak gondolkodom, mi lehet egy-egy bolt, étterem sikerének a titka, mások meg miért buknak el. Mikor járul hozzá a trendi, vagy ötletes kialakítás az üzletmenet sikeréhez, és mikor nincs rá hatással. Mikor riasztó a túl menő külső, és mikor szükséges.
A fenti fagyizó öltözőbódés strandhangulata például biztosan bevonzza a közönséget, a többi már csak a terméken múlik.
A legtöbb ötletességet a cipőboltok produkálják. Biztosan a kényszer viszi rá a tervezőket, hiszen alapvetően azt gondolnád, nincs más lehetőség, mint pulpitusra helyezni az eladni kívánt csodát. Pedig miért ne lóghatna?Cipőknél maradva, kúl még a Puma boltja is. A gimis lépcsőzéseket juttatja eszembe, meg a dollárboltból beszerezett első menő tornacipőmet.Nagy váltás következik: tea biznisz... Őrült nagy gondolatiság nincs benne, ha csak a keleti tanoktól való végleges elszakadást nem tekintjük annak (és én díjazom, hogy se sárkány, se buddha fej...), a színesség, a vidámság, a termék csomagolásának és környezetének összhangja maximálisan MENŐ!Megint ugorjunk: illatszer, szappan, meg ilyenek. A városi csatornázáshoz használatos acél sapkákat használták fel a helyiség kialakításakor. A trendi ipari fílingen kívül itt is van némi mögöttes tartalom.Az exkluzivitást, a haladó szellemet, modern frissességet sugallja ez a táskabolt.Na, szerintetek lesz profit? :)

Forrás: the design files, dezeen, yossawat, dezeen, designboom, decodír

2011. augusztus 30., kedd

A kreativitás csúcsa egy iroda!

Rég volt már iroda a Térkultúra virtuális hasábjain, de ez a 2009-es projekt nagyon ide kívánkozott!!! Ötletes, humoros, mégis exkluzív és elegáns. A kreativitás maga...Az i29 építésziroda nem először mutatkozik itt be, korábban egy lakással szerepeltek nálam.

Forrás: +mood

2011. július 1., péntek

Nagyon szép lesz a Margit híd

Őszintén szólva eddig nem annyira ástam bele magam a Margit híd rekonstrukciójába, annak ellene, hogy itt lakom mellette... Igaz, időről időre felkaptam a fejemet, amikor egy újabb szép részlet került a helyére.Például, amikor láttam, hogy nem a levett, világháború utáni korlátokat helyezik vissza, hanem az eredeti, 1876-ban felavatott híd díszes darabjainak utángyártását.
Ilyen volt:Ilyen lett:De akkor is örömködtem, amikor a szépséges, eredeti, párizsi mintára öntött lámpaoszlopokat megláttam.A pesti hídfőnél kis kilátó épült.De amiért egyáltalán eszembe jutott, hogy írni szeretnék róla, az a Zsolnay metrócsempe. Nem tudtam, hogy ezzel a gyönyörű burkolattal fogják borítani a hídfőket, és majdnem karamboloztam, úgy elámultam, milyen szép lett!!!Talán ez az utolsó alkalom, hogy ilyen tisztán látjuk... Ugye nem ez a sors vár rá?Mindenesetre gyalogosan is körbejártam a terepet, és láttam, hogy az összes átjáró csodálatos új ruhát kapott!És nem fejezhetem be a beszámolómat anélkül, hogy ne tennék említést a míves kőmunkákról!Divat most szidni minden közbeszerzést, és a munka üteme is nyilván hagy némi kívánnivalót maga után, de nem éri meg? Itt a szakemberek - amennyit eddig láttam belőle - remek munkát végeztek. Köszönjük!

Fényképek: saját és itt, meg itt
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...