2012. július 11., szerda

Üdvözlet a Paradicsomból... :)

Sziasztok! Megérkeztem Olaszországból. Jaj, srácok, ez szenzációs volt!!! :)
Itthon valahogy keveset propagálják, a világon viszont mindenhol jól ismerik a Nápolyi öböl, az Amalfi tengerpart és Capri burjánzó növényzetét, sziklára épült kis városait, kavicsos-kristálytiszta tengerpartjait. Aki látta a Tehetséges Mr Ripley-t, az sejt valamit ebből a varázslatos vidékből, de képekkel-szavakkal nehéz leírni az ottani levegő illatát, a ropogósan élénk színek kavalkádját, a fáról frissen szedett citrom levéből készült limonádé ízét. Sajnos ez a vidék nem esik a legközelebb hazánkhoz, de erősen érdemes letérni a Jesolo-Bibione tengelyről, és venni egy fapadost Nápolyig. Mintha egy másik országban járnánk...
Nem foglak most untatni Benneteket a családi albumommal, de a villát, ahol megszálltunk mindenképpen ide kívánkozónak tartom. Ez történik ugyanis, ha egy kozmopolita német-olasz házaspár jutányos áron hozzájut egy kedves helyi házikóhoz. A szobák tele személyes holmival, hosszú évek alatt gyűjtött, különleges tárgyakkal, bútorokkal. A villa nem is kiadó, kizárólag egy kedves baráti családot engednek ott lakni, amelyik történetesen a testvéremé... :) Így kerültem én is ebbe a csodába.
Érkezésünkkor kiparancsoltam mindenkit, hogy még a gyerek-káosz kialakulása előtt el tudjak néhány képet lőni...
A nappaliban és a lakószobákban helyi festett csempével burkolták a padlót. Istenien mutat a skandináv stílusú bútorral, amely stílusban kontrasztos, színben viszont tökéletesen harmonikus. Igaz, az alsó szinten meglehetősen veszélyes, a medencétől vizes talpak ugyanis rettentően csúsznak rajta. De ezt is túléltük...
Az egész ház tele ilyen kedves részletekkel.
Megőrülök ezért a lámpáért (is)...
A "master bedroom". Itt is, mint a többi hálóban, az Ikea tökéletesen megfér a régi darabokkal. 
A szobához tartozó fürdő. 
Ez a kis sárga falas volt a miénk. Gyönyörű kilátással az öbölre.
Stílusok káosza a fürdőnkben. Isteni!!!
A gyerekek szobájában megfogott ez a részlet.
De megmutatom a kertet, az se rossz... A bal sarokban citromfák teteje látszik. Ezen a vidéken mindenki nagyon büszke a saját termésre, kiderült, egy évben négyszer lehet szüretelni. A lemoncello pedig nem a gyümölcsből, hanem a citromhéjból készül áztatással. 
Hangulatos és árnyékos a terasz.
A fémspalettákon az eredeti régi festés maradt meg.
Korábban beharangozott részlet a kertből. A régi garázs tévé szobává avanzsált (adott esetben lakható, tartozik hozzá egy kis fürdőszoba is). Előtte a gurulós pihenőágy. 
A medence előtt sok-sok napágy.
És a végére még egy "nyálcsorgató"...
Hát itt töltöttem az elmúlt hetet. A Paradicsomban! Köszi a meghívást Vici & Balu!
SHARE:

Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy írsz!

© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.