Hello nyár, hello nyaraló!

Ha otthon már minden szép és jó, komfortos, nem beszélve arról, hogy még kert és medence is van, akkor nagyon nem mindegy, milyen állapotú helyen töltjük a szabadidőnket, elvégre otthon is eléggé ki lehet kapcsolni.

Idén mondhatom el először, hogy végre-valahára a saját nyaralónk is elérte a szintet, hogy szívesen töltök benne időt... A környezet - a Balaton-felvidék - eddig is csodálatos volt, de a lerongyolódott falak között éjszakázni nem volt éppen felemelő. Sokat tervzetük, hogy milyen mélységig és mely épületekhez fogunk hozzányúlni, de az élet máshogy hozta. Közben többet költöztünk és építkeztünk, mint gondoltuk volna, így az anyagiak erősen behatárolták a lehetőségeinket. Végül - egyelőre - nem a telken található nagy pajta vált lakóépületté, ahogy azt először terveztük, hanem az eredeti molnárlakot (mert ezt egy vizimalom...) varázsoltuk komfortos nyári bázissá. Az átalakításról már télen írtam egy mindent összefoglaló posztot (ITT), de a külső változásokat nem dokumentáltam megfelelően, ezt gondoltam most pótolni.

Nem sok minden látszik a házból, a négy éve ültetett kis vessző diófa ugyanis őrült növekedésnek indult: itt minden másképp működik, mint "normális" helyeken. Azóta elültettünk még diófát, mert az gyorsan nő... :))))

Ilyen volt a ház, amikor megvettük:

És ilyen most:

Fehérre festettük a sárga falakat, kicseréltük a nyílászárókat, újrarakattuk a támfalat, a lépcsőket, és szaletlit építettünk, mert most már nem kiskertként, hanem teraszként funkcionál a ház előtti magaslat. 

Gyakorlatilag ez a nappalink... A képen nem látszik, de még kanapénk is van itt.

Dani csodálatosra varázsolta a kertet is: mindenhol virágok, bokrok, fák, és köszönhetően a párás levegőnek (meg a sok-sok leszállított lótrágyának...) nőnek, mint a dudva... 

Augusztusban majd mutatok kedves részleteket is.

Fa hatású hidegburkolat? Igen!

Na jó, nem mindig... Szándékosan választottam "szenzáció hajhász" címet mai bejegyzésemnek, amelyben az Otthonkommandó mai posztjára (ITT) reagálok. A blog írója, Ditta, személyes ellenérzéseit varázsolta izgalmas írománnyá, és itt szeretném leszögezni, hogy semmilyen ellentét nem feszül kettőnk között, teljesen megértem az álláspontját és tetszik az összefoglalója, de szeretnék egy alternatív szakértői véleményt is megmutatni. Külön köszönöm Dittának, hogy kedvet adott a poszt megírásához, újabban ugyanis kerül az ihlet... :)

1. Szép, vagy ronda a fahatású hidegburkolat?

Ez attól függ... Vannak nagyon gagyi termékek (mint minden típusú burkolatban...), de az eredetire megszólalásig hasonlító csodálatos kiképzésű dizájnok is. Néhány kedvencem a Florim gyár Rex és Casa dolce casa termékei között található meg, de a Mirage gyárnak is gyönyörű termékei vannak.

Vision by Rex (link):

Casa dolce casa (link):

Mirage (link):

Egyéb márkáknak is vannak gyönyörű fa hatású járólapjai, érdemes bemenni egy-egy jobb csempe szalonba, ahol segítenek, és megmutatják a különleges struktúrájú anyagokat (pl. Rokfort Home, vagy PointZero)

2. Ciki-e a fa hatású járólap? Giccs?

Igen is, nem is... Változnak az idők... Mitől giccsesebb, vagy cikibb egy beton hatású gres, mint egy fahatású? Egyik sem önmaga, mindkettő imitáció... Vagy mitől kevésbé ciki egy fa hatású laminált, mint egy fa hatású hidegburkolat? Véleményem szerint semmitől... A fa hatású laminált esetén egy papírra nyomtatnak fa mintát, ez kerül a hordozóra és laminálják le olyan anyaggal, amely kopásálló. Egy papírra nyomtatott fotó. Ditta szerint pusztán azért jobb a laminált padló, mert az legalább meleg burkolat. Lehet ilyenekkel is "nyugtatni a lelkiismeretet". De az én véleményem az, hogy ha már ilyen-olyan okok miatt feladjuk a koncepciót, hogy eredeti burkolatot válasszunk (igazi beton, igazi fa, igazi márvány, vagy kő), akkor tulajdonképpen meghoztunk egy olyan kompromisszumot (nyilván anyagi és használati okokból), amely után már felesleges újabb kritériumok mentén megengedőbbé válni egyik, vagy másik irányba.

3. Mikor lehet indokolt hidegburkolatot tenni lakószobába?

• Nyaralóban például, ahol a páratartalom változó, ritka a fűtés, esetleg nem tökéletes a szigetelés. A hidegrukolat nem rohad, nem dagad (maximum kicsit tágul hő hatásra). 
• Kertes házban, ahol sűrű cipős jövés-menés jellemző a nappali és a kert között, és a családot esetleg zavarja a homoktól megkarocolódó fa burkolat (engem mondjuk soha nem zavart, én szeretem, ha egy burkolat "él" és akár kopik, de tudom, hogy sok megrendelőm ettől pedánsabb).
• Terasz-nappali találkozásánál, amikor ugyanazt a burkolatot futtatjuk ki. Nagyon látványos tud lenni... 
• Amikor a hálószoba és a fürdőszoba között nincs fizikai elválasztás. A fa burkolat (leszámítva egyes egzótákat) elég kényes a vízre, voltam már olyan butik hotelben, ahol a zuhanyzóból parkettára lehetett kilépni, és volt alkalmam megtapasztalni, mi lett azzal a parkettával. Úgy nagy általánosságban elmondhatom, nem javasolok fa burkolatot fürdőszobába. 
• Konyha-nappali együttesénél, ha a háziasszony nagyon félős... :) Tapasztalatom szerint nehéz meggyőzni az embereket, hogy a konyhába nyugodtan lehet fa burkolatot tenni, mert megfelelő felületkezeléssel elbírja azt az igénybevételt, amit egy átlagos háztartás vezetése jelent. A mosogató környéke szoktott "veszélyesebb zóna" lenni, ide általában szőnyeget rakunk. Ha nem lehet meggyőzni a háziasszonyt, hogy ne féljen ettől a megoldástól, valós alternatíva a fa hatású hidegburkolat. Természetesen nem csak a konyha részre, hanem az egész helyiségbe. Nincs rémesebb megoldás, amikor valódi fa burkolat találkozik fa hatású járólappal... ÁÁÁÁ... :)

Bizonyosan van még sok eset, amikor a hideg burkolat lesz az ideális választás, most hiretelen ennyi jut eszembe... Burkolat típust nem aszerint kell választani, hogy mi tetszik, hanem, hogy mi célszerű az adott helyzetben. Utána persze lehet finomítani az elképzelést a design mentén, és éppen emiatt tartom nagyszerűnek a fa hatású alternatívát hidegburkolatra. Ha valaki kényszerűségből gres lapot választ, még mindig van lehetősége a meleg fa hatást elérni. Az egyre fejlődő gyártási technológiáknak köszönhetően az eredetire megszólalásig hasonlító dizájnokat dolgoztak már ki, volt olyan hidegburkolat, amelynél még tapintásról se lehetett megmondani, hogy az igazából kőporcelán és nem fa. Esküszöm. Egy olaszországi szakmai úton tapasztalatam, ahol a Florim termékeit mutatták be nekünk.

4. Hidegburkolat nappaliba. Kellemes, vagy hideg?

Se ellene, se mellette nem vagyok a hidegburkolatnak. Minden eset egyedi, mindig észérvek mentén (persze érzelmi töltettel megfűszerezve) hozzuk meg a döntést, mit választunk. A padlófűtés az egyik legklasszabb találmány a fal fűtés-hűtés után. A padló éppen akkor melegíti kellemesen a lábat, amikor arra szükség van (télen), és jólesően hűvös nyáron.  Nem értek egyet az elképzeléssel, hogy gyermekes családokba nem jó választás. Strapabíró és folyamatosan temperálható. Télen kellemesebb ücsörögni rajta, mint egy padlófűtés nélküli fa burkolaton. Lehet rá szőnyeget tenni. A szőnyeg is átereszti a hőt. Nem tudom, készültek-e erre számítások, én most sok éves tapasztalatról beszélek, rengeteg megrendelő és saját tapasztalat alapján. A felszálló port szokták még emlegetni, mint asztmára érzékenyítő tényező. Erről sajnos nem tudok semmit. Asztáms gyereknél, lehet, hogy nem a padlófűtés a jó megoldás, vagy érdemes sűrűn porszívózni.

5. Saját tapasztalatok a témában. 

Már a lakberendező iskolában jól belénk verték, hogy szakember azzal nem példálózik a megrendelőnek, hogy adott megoldás azért jó, mert nála otthon ez úgy van... Ez egy példa a millióból, nem statisztikai tény. Ennek ellenére hoztam néhány saját tapasztalatot a témában, egyrészt, mert nem megrendelőt akarok meggyőzni valamiről, másrészt, mert az elmúlt évek néhány költözése több burkolat-megoldást teszteltetett a családdal.

Amikor megépült Danival közös első lakásunk, rétegelt svéd padlót választottunk, amelyet ragasztva burkoltak. Itt fal fűtés-hűtés temperált, de a padló is melegített. Imádtam. Ide születtek a gyerekek, egész nap kúsztak-másztak a földön. Innen költöztünk egy városligeti régi villaépületbe amely csaphornyos faparkettás padlóval rendelkezett, és szerintem a gyerekek szemponjából sokkal jobb volt a korábbi, temperált padló. Most Fóton lakunk. Itt a teljes lakószint (nappali-konyha-étkező-fürdőszoba-hálószoba) egységesen mikrocement burkolattal ellátott, amelyhez padlófűtés társul, és nem cserélném el semmire. Könnyű tisztítani, jó meleg télen, nyáron kellemes hűvös. Sok szőnyeget terítettünk le, szerintem az egész nagyon hangulatos, nem érzem ridegnek, inkább letisztultnak. Persze ízlések és pofonok...

Itt nálunk a hidegburkolat egy örökölt megoldás volt, a mediterrán hatású járólapokra tettük rá a kenhető beton burkolatot. Ezt megrendelőknél már régóta alkalmazzunk, a sok pozitív visszajelzés, meg az esztétikuma miatt már régóta vágytam rá magam is. Szóval bejött a hidegburkolat...

Összefoglalás

Véleményem szerint nem tehetjük meg, hogy elvi okok miatt ellenségnek kiáltsuk ki a fahatású járólapot, ha mellette aktívan használunk beton és kőhatűsú lapokat, vagy műanyag felületű laminált padlót. Nagyon kell vigyázni ugyanakkor a burkolat megválasztásával. Itt könnyen bele lehet futni nagyon nagy pofonokba, ugyanis rengeteg a ronda, gagyi termék. A márkás darabok között, amelyek általában 15.000 Ft/m2-nél kezdődnek, találni fára megszólalásig hasonlító burkolatot, és olyat is, amely szándékosan nem teljesen a fát imitálja, de hatásában mégis hozza annak melegségét. Ezeket nagyon komoly designerek tervezik. Ha árfekvés miatt kell feladni a fát, akkor érdemes inkább laminált padlót nézni, amelyben már 5-6.000 Ft/m2 áron is lehet találni szép alternatívát. Ilyen áron valószínűleg nem találunk szép fahatású hidegburkolatot. Ha a vízállóság és az extrém igénybevétel miatt kell alternatív fahatású burkolat, akkor vinyl padlóban érdemes még gondolkodni (kb. 9.000 Ft/m2 áron már vannak fára megszólalásig hasonlító dizájnok). Ennyiért még mindig csak akkor találtam tökéletes fahatású hidegburkolatot, ha a nagy cégek másodosztályú termékei között akadt megfelelő mennyiség az aktuális projekt számára. Erről is érdemes érdeklődni a burkolat forgalmazóknál.

Sok sikert!

Lámpa kórkép: a mű nem menő!

Hogy mit értek az alatt, hogy a "mű nem menő"? Azt, aminek az ellentéte a jó enteriőr sajátja. Az egyedi a menő, az eredeti a menő. Az eredeti alatt nem azt értem, hogy egy termék márkás változata, hanem inkább azt, hogy tisztelem az eredőjét - legyen az egyedi és megismételhetetlen, vagy egy tervező által megálmodott darab pontos mása. 

Hoztam két jó példát, ízléses megoldásokra. A fenti képen az asztal lába mondjuk csőből készült, ami mára elég elcsépelt megoldásnak számít, de a helyiség többi része annyira pöpec a maga nemes egyszerűségében, hogy elviszi a balhét. Szinte bele is fér ennyi csicsa...  Mi a titok nyitja? Az alap rusztikus ("lerohadt" tégla fal, de lehetne beton, vagy csak "koszos", adott esetben a padló is lehet rusztikus - ezeknél a példáknál pont nem annyira)... A körítés, az "ingóságok" viszont nagyon mai darabok. Ettől lesz a két tér izgalmas, egyszerre letisztult, mégis lekoszlott, és ipari. A lenti képen a kifinomult üvegbúrák és a klassz kép tovább árnyalják a stílust. 

Mi nincs ezekben az enteriőrökben?

Nincs aliexpressről vásárolt kamu-vintage lámpa.... Nincs ilyen:

És ilyen sincs: 

De ilyet se láttok: 

Az, aki az indusztriális stílust szereti, nem foghatja kesztyűben a f.szt... Bocsánat... Ez alatt éppen és pontosan azt értem, hogy aki idusztriális akar lenni, annak mernie kell igazi lekoszlott darabokat, megoldásokat választani, mert minden más kamu lesz. Az "olyan, mintha" az nem pusztán kevés, vagy kicsit elrontott választás, hanem ócska... És a stílusnak sajátja az egyedi darabok felkutatása, akinek ehhez nincsen türelme, és egy gombnyomásra akarja megoldani az interneten, annak szintén nem ajánlatos belevágni... 

A fenti lámpák helyett ilyeneket kell választani: 

Vagy... 

(ArtKraft)

De az sokszor még jobb döntés lámpa szinten, hogy nem viszel több indusztriális darabot a térbe. Az is nagyon kellemetlen tud lenni a szemnek, ha "túltolják" a stílust.  Sőt... Sokszor kifejezetten jobban is áll az intusztriál-vintage térnek is a besimuló, modern lámpatest. Hiszen nem kell annyi fókszpont... 

Nézzétek ezeket a pozitív példákat! 

Mennyi báj van ebben az egyszerű kis fehér lámpában. A hátteret viszont antik falikarok teszik izgalmassá. 

Ez az enteriőr is maga a csoda... A gyönyörűen lekoszlott téglafal a modern beípített cuccokkal és ezekkel a különleges thonet székekkel. Nincs lámpa, mármint monumentális, látványelemként funkcionáló és nem is kell. A téglafal és a szép bútorok magukért beszélnek.

A fenti "kínai" lámpák helyett gyakran inkább modernet választok. 

Ilyet:

Vagy egy olyan híres designer darabot, mint pl. az AJ lámpa:

Vagy, ha olcsón akarom megúszni, akkor sokszor viszek be kültéri lámpát. Mint például a Chile a Rábaluxtól:

De ha nagyon nem akarok bezavarni az enteriőrbe, akkor fehér falilámpát keresek: 

Lehet formailag izgalmas darab... Ilyen a Caravaggio falilámpája:

De igazán nagy kedvenceim a gipszből készlült lámpatestek, amelyeket rögzítés után a széleknél kiszilózunk, majd átfestünk diszperziós falfestékkel, így észrevétlen, elegáns egységet alkotnak a fallal. A Searchlight Gypsum családja például ilyen:

Amikor új kollégák jöttek hozzánk dolgozni, eleinte két feladat fogott ki rajtuk: a lámpa és a szőnyeg választás. Nagyon nehéz dolog ez, évtizedes tapasztalat kell a biztos választáshoz. De azt mindig szem előtt kell tartani, hogy az olcsó választást hirdető, dömping árukat érdemes elkerülni. Ahogy én mondom: a "kínai-vintidzs" ciki... 

Tegnap a miskolci Világbékében jártam. Mint az Anyukám mondta encsi "anyaintézmény" nagy rajongója már régóta ide vágyódtam. Az enteriőrben az indusztriál a vintage és a retro egy olyan egyveleget alkot, amely éppen hozza az ízléses egyediséget. Bár a létező összes klisét felsorakoztatták, amely a magyar vendéglátóipart napjainkban jellemzi, mindezt olyan őszinte elemekkel  és túlgondolás nélküli lazasággal tették, hogy szerencsésen megúszták a banalitást... :) Őszinte elismerésem a tervezőknek! 

Egyedi, modern lámpákkal világítják az asztalokat:

A zöld növény a hangsúlyos elem... 

A különleges lámpák azért beleférnek, csak nem mindegy, milyen... 

Természetesen mindenkinek az tetszik, ami neki jól esik, és azt rak az otthonába, amit csak akar. Én csupán abban próbálok meg segíteni, hogy ráirányítom a figyelmeteket a TARTÓS, HOSSZAN ÉLVEZHETŐ dizájnnal tervezett lakásokra. Hogy ezekben a kérdésekben érdemes rám hallgatni, azt más se bizonyítja jobban, mint, hogy 6 évvel a tervezés után simán befotózzák a lakásaimat magazinok. De a tizenhárom éve készült bel-budai lakásomat (néhány párna lecserlése után...) szintén bámelyik fórumon felvállalom a legutóbb tervezett enteriőrjeimmel egy lapon.

Képek: itt és sajátok

Számvetés - mi kell még a nyaralóba?

Mondhatnánk, hogy a tavaly nyár milyen örömteli volt, hiszen felújítottuk a kis nyaralónkat. Nem azt amelyről korábban álmodoztam (a pajta projekt előzményei ITT megtekinthetők), hanem a telken található korábbi vizimalom szomszédjában épült molnár lakot, amely a munkálatok előtt a klasszikus szoba-konyha, és a szobából csíkban leválasztott fürdőszoba beosztással bükszkélkedhetett (lásd alaprajz alább). 

Az öröm az utolsó munkás levonulásakor valóban frenetikus volt, az oda vezető utat viszont mindenféle rettenet kövezte ki... Találkoztam ugyan csodás szakemberekkel (ilyen volt a burkoló és az építkezést vezénylő kőműves), de szakmai életem legrémesebb fejleményei is ide köthetőek. Konkrétan nem találkoztam még inkompetensebb festő-mázolóval, és biztos vagyok benne, hogy ha ezt előre tudom, akkor inkább magam esek neki a dolognak. Hamarabb kész lettünk volna... Na mindegy... Azt hiszem, lelkiekben most hevertem ki a sokkot, és tudok úgy gondolni a házra, hogy már várom a még hátralévő munkálatokat. 

Hoztam egy ilyen volt/ilyen lett alaprajzot... 

Néhány szerkezeti változást is hozott a felújítás... Nyitottunk egy ajtót a nagyszobából a fürdőszobába, így a régi konyha háborítatlan gyerekszobává válhatott. Aztán lebontottuk az spájz falat, így kis teakonyhát alakítottam ki az előszobában. Valamint visszabontottuk a korábban bentről befalazott nappali ablakot, hogy több fény jöhessen be, ugyanis a korábban konyhakertként funkcionáló részt a ház előtt fedett terasszá alakítottuk. Végigmegyek az egyes helyiségeken ilyen volt/ilyen lett képekkel, hadd szórakozzatok Ti is jól. :) Induljunk bentről...

1. Fürdőszoba

Azt hiszem, az egész háznak ez volt a mélypontja. Nem csak azért, mert minden gusztustalanul leszakadt volt, hanem mert a csőrendszer se bírta a terhelést, és időnként feltört a .... Tavalyelőtt ez juttatott az elhatározásra, hogy addig nem megyek le, amíg minimálisan fel nem újítjuk a házat, mert nekem nem kikapcsolódás fekália szagban létezni. Akkor inkább itthon maradok, Fóton se rossz a medence partján. 

A hosszúkás helyiség végébe terveztem a beépített zuhanyzót. Emellett egy mosdópult kapott helyt, ami alá bekerült a keskenyített mosógép. Az egészet függönnyel takartam a spórolás jegyében. Szerintem romantikus lett...  A falikarokat a Vateráról pecáztam, talán 3000 Ft volt darabja, a régi ablakból kialakított tükröt a tihanyi piacról. A pultot asztalossal készíttettem. A mosdó Laufen pro S, a csaptelepek a Grohe gazdaságos, de nagyon ízléses Start Edge családjából származnak (Obiban kapható). A pult függönyt az Ikea Vidga mennyezeti sínnel raktam fel, nincs most karnis, amit jobban szeretnék ennél!  A zuhanyzóba egyszerű fehér Zalakerámia Karnevál csempét rakattam fel. 

2. Gyerekszoba (régi konyha)

Bár a fürdőszobát találtam a legrémesebb helyiségnek, ez se lopta be magát a szívembe... Hangulattalan, hideg, gusztustalan helyiség volt ez is. Kicsit próbáltam dobni rajta (régi konyhaszekrény felújítása ITT), de ezzel csak annyit sikerült elérnem, hogy nem egy, hanem mondjuk tizenöt perc múlva fordultam ki... :)

Levertük a csempéket (amúgy mindenhol), újrabukroltunk (mindenhol, kivéve a nappali parkettáját), és kicseréltük a külső nyílászárót, valamit az egyik minősíthetetlen ajtót.  Nyilván villanyszerelés is kellett, meg festés, és újrabútorozás az új, gyerekszoba funkció szerint. Ha vendégeink vannak, akkor itt, a kinyitható kanapéval együtt négyen elférnek, mi meg szivacson beköltöztetjük a gyerekeket hozzánk. De a nagyszülők jól elalszanak a gyerekekkel is...  A kanapé fölé egy paraszt polc került, ezt szintén a tihanyi piacon vettem, az aranyos gyümölcs nyomatokat pedig a Pytheas Könyvmanufaktúrától rendeltem. Magam vágtam bele őket az Ecseri piacon beszerzett régi képkeretekbe. A másik, ágyas oldalról még nincs fotóm, pedig már szépen fehérre "mostam" az ikeás natúr fa emeletes ágyat, csak még szeretném a falat mögötte egy-egy foltban mosható festékkel átkenni. Ez pl. a következő szezon feladata lesz... 

3. Előszoba / konyha

Bár a fürdőszobát neveztem ki mélypontnak, minden egyes "ilyen volt" kép esetén felkiáltok, hogy "tényleg, bakker, ez is mekkora csumpi volt!" :) A spájz ablaka be volt törve, ezt soha nem csináltattuk meg... Ide dobtunk be minden csetreszt, egy merő kosz volt és káosz. Az egész előszobát körbelambériázták az elődeink, amit én lefestettem fehérre, amikor átvettük az objektumot. 

A fenti falat kibontottuk, ide került be a konyha. Ez talán az egyik kedvencem a mostani házból. Igaz, amennyi mélypontot felfedezek a régi képek láttán, annyi kedvenc részletet találok az újakban. Tiszta mázli. 

A bútor az Ikeából érkezett, a pultot egyedileg szabattam rá asztalossal. Az igazi márvány burkolat egy olcsó, 30x30-as lap, valamelyik régi projektből maradt néhány doboz, azt használtam fel.  A kis festményt szintén a tihanyi piacon találtam, csak úgy, mint a fillérekért beszerzett, összemosott perzsaszőnyeget. Mondjuk ezt azóta a kutyák kicsit megzúzták, úgyhogy azt hiszem cserélni kell... :(

Az előszoba-konyha másik oldalán található egy tároló (alul ebben van a porszívó, felmosó, seprű, felül pedig polcokon a többi tárolni való dolog...), mellette pedig a hűtő. Mint láthatjátok ezt is spórolósan oldottuk meg: mind a mosogatógép, mind a különálló hűtő már rendelkezésünkre állt, nem cseréltem le őket. Van, aki megjegyezte, hogy bántja a szemét, de nekem nagyon bejön ez az esetlenség. Kényszermegoldások ezek, amelyeket őszintén megszerettem.  Pláne a hűtő feletti polcokat, amiket én találtam ki és szereltem össze a kertben kallódó faanyag felhasználásával.

4. Nappali / háló / étkező

Hűűű... :))) Na jó. Ennyire talán nem volt deprimáló, itt le van húzva a roló, meg már éppen kipakolunk az építkezéshez. Passz. De most ez is nagyon kiakaszt... Mindenesetre itt is eszközöltünk némi változást... 

Például a napraforgós kép mögött egy ablak van, azt most kibontottuk. És aztán kicseréltük újra. A parkettát megtartottuk, csak csiszoltunk-lakkoztunk és - mint mindenhova - új lábazatot raktunk. Amúgy nem költöttünk sokat: az ágy maradt, a szekrény maradt, csak fehér lett, bekerült a meglévő étkezőasztal (speciel ennek a helyére már megvettem egy méretben éppen passzoló esztergált lábú darabot az ArtKraftban, csak még el kell hoznom...), a székek a budapesti lakásunk felszámolásakor szabadultak fel, más darabok meg piacról érkeztek.... Külön kiemelném a szivecskés paraszt széket, amit Merci és Ancsa Dekor vett meg nekem és küldött el postán. Nagyon meghatott a kedvességük, és mindig megmelengeti a szívem a gondolat, ha ránézek a székre. Éljenek a blogger csajok és köszönöm! 

Íme a lefestett ronda szekrény, még a helye se változott. Azért így pöpecebb, nem? :)

A régi láda az ágy tövébe került, korábban a fal mellett volt, de ott most ajtó nyílt a fürdőszobára. Jobb is itt, hiszen ágyneműt tartunk benne. A csillár régi darab, a Falk Miksából ment velünk a Jávor utcai fürdőszobába, és most itt kötött ki... A szőnyeget az Ikea hozta, amikor az Ikea Family magazinnak fotózták a régi lakásunkat. A szép, színes takarót egy marokkói utazásunkról hoztuk, a vidám párnát pedig Thaiföldről. A béna festmény a falon kábé 5000 Ft volt, a veszprémi piacon vettem, de egy vizimalmot ábrázol, szóval ott nem hagytam volna. Bár ennyi pénzért egy keresztre feszítést is lehet, hogy elhozok... :) Itt még sok teendőm van. Egyrészt még néhány képet feltennék a falra, másrészt körbe szeretném lambériáztatni az ágyat, hogy ne a falnak dőljünk.

Itt már lefestettem az éjjeliszekrényt: 

És az ággyal szembe került az étkező.  Az asztal jön majd az ArtKrafttól, de ezen kívül szerintem készen vagyunk. Imádom, így, ahogy van. A zöld szín megtalálása kicsit kalandos volt, aki követte az eseményeket a facebookon, az emlékszik, hogy először egy elég ocsmány sár színt sikerült felkennem. Másodjára már tudatosabb voltam, és az eredmény nem maradt el. A nyertes árnyalat: S2010-G50Y.
A szépséges thonet fogas a családi nyaralónkból (Szöszi: ilyen volt ITT, ilyen lett ITT) költözött át, a többi dekor a tihanyi piacról érkezett. Kicsit ciki talán, da azért megengedtem magamnak az ikeás műeukaliptuszt. :)

5. Terasz

A házat úgy vettük, hogy sajnos már nagyon piros cserepes volt... Ez végülis előny, mert hát megcsinálták a tetőt, de abból a szempontból hátrány, hogy most egyszerűen nem vesz minket rá a lélek, hogy lecseréljük egy nekünk tetszőbb típusú cserépre. Ettől függetlenül azért alakítottunk a külsőn: lefestettettem a sárgát fehérre, újra rakattuk szépen a terasz falat, és ahol régen konyhakert volt, ott most lekövezett, szaletlit kapott terasz szolgálja a mindennapjainkat. Ez igazából a nappalink, itt töltjük az időnk 90%-át. A teraszra kényelmes raklap kanapé került, ide költözött ki a régi paraszt tálalónk, és itt találta meg véglelges helyét ("végleges" - hahaha, majd, ha föld alatt leszek....) a kovácsoltvas kerti bútorunk.

Az asztalon mindig van egy kis friss fűszer növény.

 Innen rálátni a kertre, ami szintén nagyon hangulatos...

Van ugyanis egy patakunk, amely a malom melletti vízesésnél jön be a kertbe.

Majd szépen átfolydogál a területen... Amikor megvettük a nyaralót az első dolgunk volt autentikus kőkerítést építtetni, hogy rendezni tudjunk körülette a természetet (ültettünk jó pár fát és bokrot a tövébe) és hogy intimitást nyerjünk, mert amúgy a falu közepén vagyunk.

 Egyedül a ház előtti részen bújik alá a patak... Itt található a pajta, a régi ólak, és a pince egy kis előépülettel. Ebből egyszer nyárikonyha lesz!

Amúgy esténként is szeretek kinn lógni. Bekuckózom a raklap-kanapémba, kiviszek egy kis lámpát ,és ott olvasok....

Nyáron készítek majd jó képeket a házról kívülről is. Azért várom már, hogy folytassam a munkát. úgy tűnik, ehhez ennyi idő kellett most. Túl sokat építkeztünk mostanában... :)

Remélem Nektek is tetszik.