A lakókocsik iránti vonzódásom régebbi keletű, mint a hivatásos lakberendezőségem, vagy a témába vágó blobberkedésem. Húszas éveim elején Londonban dolgoztam. Egy kedves ausztrál barátom vett egy piros Bedford teherautót, amelyet saját kezűleg alakított át minden igényt kielégítő lakóautóvá. Ezzel indultunk el meglátogatni holland barátainkat Dovernél átkelve Calais, Brugge, Antwerpen érintésével Amsterdamba... Később - amikor visszaköltöztem Magyarországra - Gavin időről időre eljött értem a piros teherautóval, amelyet folyamatosan csinosítgatott, és jártuk tovább Európát mindig amerre valamilyen fesztivált hirdettek, ő ugyanis zsonglőrködéssel keresi a kenyerét a mai napig.
Megismerkedésünkkor Danival is rengeteget beszéltünk arról, milyen klassz lenne XXI. századi nomádként bejárni a világot. Persze, ahogy az lenni szokott a "civilizált" pároknál, jöttek a gyerekek, alakult a karrierünk, és a nomádkodás nem maradt téma, helyette nyaralónak alkalmas romokat gyűjtögettünk. Na nem, mintha bánnám...
Tavaly viszont elkapott a vágy - lehet, hogy ez már egy kapuzárási pánik? :))) - hogy nekilássak a régen áhított projektnek, vegyek egy lakókocsit és kicsinosítsam hangulatos mini-garzonnak, nem titkolva a szándékot, hogy romantikus kis utazásokra induljunk vele. Másfél éve, 2018 áprilisában találtam rá a nagy Ő-re, a zöld csíkos, jó álllapotban lévő Knaus lakókocsira, amelyet csak ideiglenesen vontak ki a forgalomból, így kisebb papírmunka után már be is lehetett venni vele az utakat.
Ilyen volt, amikor megláttam, és beleszerettem...
Érződött az egész enteriőrön, hogy a régi utlajdonosa nagyon szerette és vigyázott rá. Nagyon jó műszaki és esztétikai állapotban vettem át, amely tökéletes alapnak ígérkezett egy ízlésemnek megfelelő átalakításhoz.
A mosogatóval, gáztűzhellyel és hűtővel felszerelt konyha tökéletesen működik.
Mobil wc-t is tartalmazó kis fürdőszoba segíti a tisztálkodást nomád körülmények között is.
Méretét tekintve se kerestem nagyobbat, funkcióban is éppen ilyenre vágytam: kempingben minden igényt kielégít a kocsi, de a mobil wc, és a víztartály átsegít az olyan megállókon is, ahol nincsen fürdőszoba (a lámpák és a hűtő is működtethető akkumulátorról is). Már csak az esztétikum szorult finomításra.
Sok inspirációs fotót nézegettem, tervezgettem a színeket, a hangulatot, a felhasznált anyagokat. Nem akartam túl bonyolítani a dolgot, mégis nagy változást terveztem... Végül a sok ötlet között rendet vágva készítettem egy hangulati montázst:
Írtam egy felhívást, hogy aki tudja, és támogatná a felújítást, annak minden segítséget megköszönök. El se tudom mondani, mennyire jól esett, hogy olyan sokan jelentkeztek. Mindenkinek köszönöm, azoknak is, akikkel végül nem valósult meg az együttműködés, mert nem volt szükség a termékre/szolgáltatásra!
Összejött tehát a támogatók köre, szépen sorban beszereztem a hozzávalókat és nekiláttam a valódi munkának. Hédi, a Vintage Paint hazai képviselője személyesen hozta el a projekthez szükséges krétafestéket és waxot. Együtt választottuk ki a hangulati montázsnak megfelelő színeket is.
A felhasznált színek végül:
Konyha - Moss Green (ITT)
Fürdőszoba - Dusty Olive (ITT)
Falak, mennyezet - Warm Cream (ITT)
Felső szekrények - Soft sand (ITT)
El kell mondanom, hogy soha korábban nem dolgoztam Vintage Painttel és teljesen lenyűgözött. Csöpögés mentesen lehet felvinni, könnyen kenhető, minden felületet simán befog, nem kell csiszolni előtte. Én laminált bútorlapra (magyarán műanyagra...) és fára dolgoztam vele.
A festés előtt azonban felraktam a díszléceket a bútorokra, hogy a későbbiekben egyszínű felületeket kicsit mozgalmassá tegyem. A fél henger alakú léceket gérvágó doboz segítségével fűrészeltem 45 fokban, és építési ragasztóval rögzítettem a bútorhoz (mindent az OBI-ban vettem).
Az amúgy jó formájú, de csúnya barna fogantyúkat arany spray segítségével csinosítottam... (Prisma Tech Primer (sötétszürke alapozó műanyagokhoz), és Prisma Tech Rim arany. Festékboltban kaphatóak, keressetek rá a neten. Nagyon jó cucc és tartós, csak messziről kell fújni, hogy szép egyenletes legyen, és ne folyjon, hólyagosodjon.
Annyira belejöttem, hogy az ággyá alakítható asztal csufi barna lábát is learanyoztam... :) - Ez itt még csak az első réteg:
És aztán indult a festés cunami....
Első körben a Moss Green Vintage Paint került fel a konyhabútorra, majd megkezdtem a falak és a mennyezet festését.
És miközben száradt a festék, jöhetett a padló! Felszedtem a nagyon csúnya kék műanyagot...
És nekiláttam felragasztani a moduláris, fa hatású vinyl padlót. Először csináltam ilyet, és igazán meglepett, milyen egyszerű. Igaz, mindenem ragadt...
A párnákat lehúztuk, hogy Tamás elvigye, és megvarrja az új, Ikea Lenda anyagból készült kárpitot. A maradékból pedig kézzel készítettem el az új függönyt - a szép király kék helyett - a fürdőszoba mosdó alá.
De kaptam is klassz natúr színvilágú díszpárnákat a butopeától (ITT):
És egy részleteiben is gyönyörű dió furnér lámpát a deerdekortól (ITT), amely fantasztikusan feldobja az egész teret. Érdekes, először nem ilyen modernre hangolt lámpában gondolkodtam, de amikor megkaptam az e-mailt a fényképpel (ITT), rögtön éreztem, hogy beletrafáltak... :). A lámpának csak a búráját használtam fel egyelőre, mert az eredetileg felszerelt lámpatesten található egy kapcsoló is, ami azért jól jön.
És kíváncsiak vagytok már a végeredményre? Mert akkor jöjjön most az első utunk a lakókocsival! :)
A csodás őszi hétvégét kihasználva kigurítottuk a kocsit a fóti Somlyó oldalba, ahol egy romantikus pikniket tartottunk Fülike póni társaságában...
A fotózáshoz Léna lányomat is magammal vittem. Szerintem fotogén. Amúgy a fiam is fotogén, de ő focizni ment inkább... Meg Dani is, de valakinek fényképeznie is kellett... :D
Mire megterítettünk, kipakoltunk-bepakoltunk, addigra Léna kipurcant...
Én pedig átvettem a gépet, és fotóztam a többi nézetet... Nem egyszerű, hiszen a hely nem túl nagy.
Külön feldobott, hogy a Russell Hobbs küldött nekünk retro design kisgépeket. Ezek a gyönyörűen formatervezett darabok nagyon könnyűek is, így éppen ideálisak, hogy kis komfortot csempésszenek a lakókocsis mindennapokba!
És akkor elmesélek egy nagyon kedves történetet.... Képzeljétek, egyszer csak kaptam egy üzenetet egy ismeretlentől, hogy van valami a montázsomon, ami talán még hiányzik a lakókocsiból, és szeretné nekem elküldeni, csak adjam meg a címem. A csomag megérkezett, de a dobozt kidobták, és a korábbi üzenetet se találtam sehol a telefonomban, így alkalmam se volt megköszönni. A maszk ráadásul egy stilizált lófej - ha jól fejtettem meg a gyerekekkel - így különlegesen kedves nekem. NAGYON-NAGYON KÖSZÖNÖM!!! (Ha rám dobna egy "szívesen"-t, akkor tudnám, kinek vagyok lekötelezve... :))
És végezetül, szerintem korábban még soha nem vezettelek be Titeket a fürdőszobába, ami a legutolsó etapban készült el... Úgy éreztem, hogy ez a pici helyiség érdekesebb lesz karakteresebb színnel, így sötétebb zöld árnyalatot kapott (csodálatosan szép - Vintage Paint Dusty Olive), amihez sötétkék kiegészítőket (Ikea) és natúr függönyt álmodtam meg.
Egy régebbi lakás fotózásának maradékaként előkertült egy zománc tábla a garázsból. Nagyon megörültem neki, mert szerintem a tükör alá felcsavarozva igazán jópofa dekor lett, és valahogy létjogosultságot ad a mosdó vaníliás színének, amit eredetileg fehérre akartam lefújni, de így most már szeretem... Témáját tekintve pedig nosztalgikus, ugyanis elmesélem, hogy gyerekkoromban sokat jártam horgászni édesapámmal a Balaton közepére, és még ennél is nagyobb fogasokat fogtam ám! Kellett hozzá a két kéz... :)
Gondoltunk rá, hogy a lakókocsi külsejét is felfrissíthetnénk, de be kell valljam, szeretem az eredeti, jó állapotú festést, így szentségtörésnek tartanám hozzányúlni. Marad tehát a zöld csíkos külső, ami szerintem amúgy is összhangban van a belbeccsel...
Most, hogy a dizájnnal elkészültem, elvisszük a kocsit egy nagyobb átvizsgálásra, ahol szakember ellenőrzi a víz-gáz és villany rendszereket, a fékeket és egyéb biztonsági dolgokat, hogy tavasszal már teljesen útra készen kezdjük a szezont. Mert már alig várjuk, hogy nekivágjunk a "világnak"!!!
(Lénával válogatjuk a képeket...:))
