Mi kerül a lift falára?

A napokban tesszük az i-re a pontot, és kerülnek fel a függönyök annak a csodálatos családi háznak a karnisaira, amelyet több év munkájával újítottak fel a műemlékvédelem érdekeit maximálisan szem előtt tartó tulajdonosok. A ház, vagyis inkább villa, amelynek belső tereit én álmodhattam meg - milyen is lenne hát... - maga a csoda... Egyelőre kis szegletét oszthatom csak meg veletek, ez pedig a lift.
A klasszicista épület 1844-ben épült, az elmúlt bő másfél évszázad pedig rendesen ammortizálta. Az "átkosban" szétszabdalták, sok kis lakás kapott helyt a tanácsi, majd önkormányzati ingatlanban. Az épület már több éve lakatlanul állt, és nyilvánosan lehetett rá licitálni, mégsem kellett senkinek. A végereményt tekintve persze senki nem érti, hogy lehet ez, ám ha azt vesszük, hogy milyen megpróbáltatásokon estek át a tulajdonosok, mire elkészült az egész (és még nincs is vége...), akkor azt kell mondjam, egyáltalán nem csoda, hogy csak a legelszántabb, szépségért rajongó, és értékmegőrzésben elhivatott család mert nekivágni egy ilyen történetnek.
A műemlékvédelemmel folyamatosan konzultálva állítottuk vissza az eredeti térkapcsolatokat, amennyire csak lehetett. Egyetlen kis kivételt tettünk: a három emelettel bíró ház kapott egy belső liftet. A liftakna egyedileg nekünk kevert színben, kézzel készült Pataki Tiles burkolatot kapott, de ugyanolyan fontos volt számunkra, hogy belül is hordozzon valami kis többletet.
Így találtam ki, hogy a ház építésének idején kortárs festőművész munkája kerüljön a falakra.  A magyar tájképfestészet megteremtőjének tartott Id. Markó Károly (1793-1860) képei közül választottam egy gyönyörű képet:

Nagy dilemmában voltam, mert éppenséggel színesen is szívesen felhasználtam volna, végül azonban a szolídabb, fekete-fehér változat mellett döntöttünk. Az egész ház ilyen: tele van eleganciával, finomsággal, de nem hivalkodik, nem akar többnek látszani önmagánál, na nem mintha az nem volna éppen elég menő... :)
Szóval megálmodtam a dizájnt, és kerestem egy jó kivitelező céget. Az Intendo Stúdióval korábban nem dolgoztam, és tulajdonképpen az "utcáról estem be" hozzájuk, mégis a lehető legjobb döntés volt... Saját grafikusukkal a méreteinkhez igazítottak mindent, gyorsan jöttek ki felmérni, és minta anyagot mutatni, folyamatosan cooperatívak és elérhetőek voltak, szuper-hamar elkészítették és fel is helyezték az egyedi, festővászon hatású vinyl tapétát.
És tegnap sikerült végre lefotóznom... Ilyen lett kívülről:

És ilyen belülről... Benn is folytatódik a külső márvény padló,  a bejárattal szemben és a mennyezeten tükör található:

 Két oldalra került fel a tapéta:

Azt hiszem, elég impozáns lett, kicsit lifteztem is a próba kedvéért... :) Nagyon kellemes! Köszönjük a szép és gyors munkát, Intendo Stúdió!

Lakókocsi felújítás saját kezűleg - KÉSZ!

A lakókocsik iránti vonzódásom régebbi keletű, mint a hivatásos lakberendezőségem, vagy a témába vágó blobberkedésem. Húszas éveim elején Londonban dolgoztam. Egy kedves ausztrál barátom vett egy piros Bedford teherautót, amelyet saját kezűleg alakított át minden igényt kielégítő lakóautóvá. Ezzel indultunk el meglátogatni holland barátainkat Dovernél átkelve Calais, Brugge, Antwerpen érintésével Amsterdamba... Később - amikor visszaköltöztem Magyarországra - Gavin időről időre eljött értem a piros teherautóval, amelyet folyamatosan csinosítgatott, és jártuk tovább Európát mindig amerre valamilyen fesztivált hirdettek, ő ugyanis zsonglőrködéssel keresi a kenyerét a mai napig. 

Megismerkedésünkkor Danival is rengeteget beszéltünk arról, milyen klassz lenne XXI. századi nomádként bejárni a világot. Persze, ahogy az lenni szokott a "civilizált" pároknál, jöttek a gyerekek, alakult a karrierünk, és a nomádkodás nem maradt téma, helyette nyaralónak alkalmas romokat gyűjtögettünk. Na nem, mintha bánnám... 

Tavaly viszont elkapott a vágy - lehet, hogy ez már egy kapuzárási pánik? :))) - hogy nekilássak a régen áhított projektnek, vegyek egy lakókocsit és kicsinosítsam hangulatos mini-garzonnak, nem titkolva a szándékot, hogy romantikus kis utazásokra induljunk vele. Másfél éve, 2018 áprilisában találtam rá a nagy Ő-re, a zöld csíkos, jó álllapotban lévő Knaus lakókocsira, amelyet csak ideiglenesen vontak ki a forgalomból, így kisebb papírmunka után már be is lehetett venni vele az utakat. 

Ilyen volt, amikor megláttam, és beleszerettem... 

Érződött az egész enteriőrön, hogy a régi utlajdonosa nagyon szerette és vigyázott rá. Nagyon jó műszaki és esztétikai állapotban vettem át, amely tökéletes alapnak ígérkezett egy ízlésemnek megfelelő átalakításhoz.

A mosogatóval, gáztűzhellyel és hűtővel felszerelt konyha tökéletesen működik.

Mobil wc-t is tartalmazó kis fürdőszoba segíti a tisztálkodást nomád körülmények között is.

Méretét tekintve se kerestem nagyobbat, funkcióban is éppen ilyenre vágytam: kempingben minden igényt kielégít a kocsi, de a mobil wc, és a víztartály átsegít az olyan megállókon is, ahol nincsen fürdőszoba (a lámpák és a hűtő is működtethető akkumulátorról is). Már csak az esztétikum szorult finomításra.

Sok inspirációs fotót nézegettem, tervezgettem a színeket, a hangulatot, a felhasznált anyagokat. Nem akartam túl bonyolítani a dolgot, mégis nagy változást terveztem... Végül a sok ötlet között rendet vágva készítettem egy hangulati montázst:

Írtam egy felhívást, hogy aki tudja, és támogatná a felújítást, annak minden segítséget megköszönök. El se tudom mondani, mennyire jól esett, hogy olyan sokan jelentkeztek. Mindenkinek köszönöm, azoknak is, akikkel végül nem valósult meg az együttműködés, mert nem volt szükség a termékre/szolgáltatásra! 

Összejött tehát a támogatók köre, szépen sorban beszereztem a hozzávalókat és nekiláttam a valódi munkának. Hédi, a Vintage Paint hazai képviselője személyesen hozta el a projekthez szükséges krétafestéket és waxot. Együtt választottuk ki a hangulati montázsnak megfelelő színeket is.

A felhasznált színek végül: 

Konyha - Moss Green (ITT)

Fürdőszoba - Dusty Olive (ITT)

Falak, mennyezet - Warm Cream (ITT)

Felső szekrények - Soft sand (ITT)

Áttetsző wax-szal zártam le a festéket - Clear Wax (ITT) a Vintage Paint saját wax ecsetével (ITT)

El kell mondanom, hogy soha korábban nem dolgoztam Vintage Painttel és teljesen lenyűgözött. Csöpögés mentesen lehet felvinni, könnyen kenhető, minden felületet simán befog, nem kell csiszolni előtte. Én laminált bútorlapra (magyarán műanyagra...) és fára dolgoztam vele.

A festés előtt azonban felraktam a díszléceket a bútorokra, hogy a későbbiekben egyszínű felületeket kicsit mozgalmassá tegyem. A fél henger alakú léceket gérvágó doboz segítségével fűrészeltem 45 fokban, és építési ragasztóval rögzítettem a bútorhoz (mindent az OBI-ban vettem). 

Az amúgy jó formájú, de csúnya barna fogantyúkat arany spray segítségével csinosítottam... (Prisma Tech Primer (sötétszürke alapozó műanyagokhoz), és Prisma Tech Rim arany. Festékboltban kaphatóak, keressetek rá a neten. Nagyon jó cucc és tartós, csak messziről kell fújni, hogy szép egyenletes legyen, és ne folyjon, hólyagosodjon.

Annyira belejöttem, hogy az ággyá alakítható asztal csufi barna lábát is learanyoztam... :) - Ez itt még csak az első réteg:

És aztán indult a festés cunami....

Első körben a Moss Green Vintage Paint került fel a konyhabútorra, majd megkezdtem a falak és a mennyezet festését.

És miközben száradt a festék, jöhetett a padló! Felszedtem a nagyon csúnya kék műanyagot...

És nekiláttam felragasztani a moduláris, fa hatású vinyl padlót. Először csináltam ilyet, és igazán meglepett, milyen egyszerű. Igaz, mindenem ragadt...

A párnákat lehúztuk, hogy Tamás elvigye, és megvarrja az új, Ikea Lenda anyagból készült kárpitot.  A maradékból pedig kézzel készítettem el az új függönyt - a szép király kék helyett - a fürdőszoba mosdó alá.

De kaptam is klassz natúr színvilágú díszpárnákat a butopeától (ITT):

És egy részleteiben is gyönyörű dió furnér lámpát a DeerDecortól (ITT), amely fantasztikusan feldobja az egész teret. Érdekes, először nem ilyen modernre hangolt lámpában gondolkodtam, de amikor megkaptam az e-mailt a fényképpel (ITT), rögtön éreztem, hogy beletrafáltak... :). A lámpának csak a búráját használtam fel egyelőre, mert az eredetileg felszerelt lámpatesten található egy kapcsoló is, ami azért jól jön. 

És kíváncsiak vagytok már a végeredményre? Mert akkor jöjjön most az első utunk a lakókocsival! :)

A csodás őszi hétvégét kihasználva kigurítottuk a kocsit a fóti Somlyó oldalba, ahol egy romantikus pikniket tartottunk Fülike póni társaságában... 

A fotózáshoz Léna lányomat is magammal vittem. Szerintem fotogén. Amúgy a fiam is fotogén, de ő focizni ment inkább... Meg Dani is, de valakinek fényképeznie is kellett... :D

Mire megterítettünk, kipakoltunk-bepakoltunk, addigra Léna kipurcant... 

Én pedig átvettem a gépet, és fotóztam a többi nézetet... Nem egyszerű, hiszen a hely nem túl nagy.

Külön feldobott, hogy a Russell Hobbs küldött nekünk retro design kisgépeket. Ezek a gyönyörűen formatervezett darabok nagyon könnyűek is, így éppen ideálisak, hogy kis komfortot csempésszenek a lakókocsis mindennapokba! 

És akkor elmesélek egy nagyon kedves történetet....  Képzeljétek, egyszer csak kaptam egy üzenetet egy ismeretlentől, hogy van valami a montázsomon, ami talán még hiányzik a lakókocsiból, és szeretné nekem elküldeni, csak adjam meg a címem. A csomag megérkezett, de a dobozt kidobták, és a korábbi üzenetet se találtam sehol a telefonomban, így alkalmam se volt megköszönni. A maszk ráadásul egy stilizált lófej - ha jól fejtettem meg a gyerekekkel - így különlegesen kedves nekem. NAGYON-NAGYON KÖSZÖNÖM!!! (Ha rám dobna egy "szívesen"-t, akkor tudnám, kinek vagyok lekötelezve... :))

Update: és írt nekem! :) Köszönöm Dr. Kerekes Andrea enteriőr tervezőnek (https://andreakerekes.hu/) a kedves meglepetést. Ha egyedi kiegészítőkkel frissítenétek az otthonotokat, keressétek bátran! 

És végezetül, szerintem korábban még soha nem vezettelek be Titeket a fürdőszobába, ami a legutolsó etapban készült el... Úgy éreztem, hogy ez a pici helyiség érdekesebb lesz karakteresebb színnel, így sötétebb zöld árnyalatot kapott (csodálatosan szép - Vintage Paint Dusty Olive), amihez sötétkék kiegészítőket (Ikea) és natúr függönyt álmodtam meg. 

Egy régebbi lakás fotózásának maradékaként előkertült egy zománc tábla a garázsból. Nagyon megörültem neki, mert szerintem a tükör alá felcsavarozva igazán jópofa dekor lett, és valahogy létjogosultságot ad a mosdó vaníliás színének, amit eredetileg fehérre akartam lefújni, de így most már szeretem... Témáját tekintve pedig nosztalgikus, ugyanis elmesélem, hogy gyerekkoromban sokat jártam horgászni édesapámmal a Balaton közepére, és még ennél is nagyobb fogasokat fogtam ám! Kellett hozzá a két kéz... :)

Gondoltunk rá, hogy a lakókocsi külsejét is felfrissíthetnénk, de be kell valljam, szeretem az eredeti, jó állapotú festést, így szentségtörésnek tartanám hozzányúlni. Marad tehát a zöld csíkos külső, ami szerintem amúgy is összhangban van a belbeccsel...

Most, hogy a dizájnnal elkészültem, elvisszük a kocsit egy nagyobb átvizsgálásra, ahol szakember ellenőrzi a víz-gáz és villany rendszereket, a fékeket és egyéb biztonsági dolgokat, hogy tavasszal már teljesen útra készen kezdjük a szezont. Mert már alig várjuk, hogy nekivágjunk a "világnak"!!!

(Lénával válogatjuk a képeket...:))

Számvetés - mi kell még a nyaralóba?

Mondhatnánk, hogy a tavaly nyár milyen örömteli volt, hiszen felújítottuk a kis nyaralónkat. Nem azt amelyről korábban álmodoztam (a pajta projekt előzményei ITT megtekinthetők), hanem a telken található korábbi vizimalom szomszédjában épült molnár lakot, amely a munkálatok előtt a klasszikus szoba-konyha, és a szobából csíkban leválasztott fürdőszoba beosztással bükszkélkedhetett (lásd alaprajz alább). 

Az öröm az utolsó munkás levonulásakor valóban frenetikus volt, az oda vezető utat viszont mindenféle rettenet kövezte ki... Találkoztam ugyan csodás szakemberekkel (ilyen volt a burkoló és az építkezést vezénylő kőműves), de szakmai életem legrémesebb fejleményei is ide köthetőek. Konkrétan nem találkoztam még inkompetensebb festő-mázolóval, és biztos vagyok benne, hogy ha ezt előre tudom, akkor inkább magam esek neki a dolognak. Hamarabb kész lettünk volna... Na mindegy... Azt hiszem, lelkiekben most hevertem ki a sokkot, és tudok úgy gondolni a házra, hogy már várom a még hátralévő munkálatokat. 

Hoztam egy ilyen volt/ilyen lett alaprajzot... 

Néhány szerkezeti változást is hozott a felújítás... Nyitottunk egy ajtót a nagyszobából a fürdőszobába, így a régi konyha háborítatlan gyerekszobává válhatott. Aztán lebontottuk az spájz falat, így kis teakonyhát alakítottam ki az előszobában. Valamint visszabontottuk a korábban bentről befalazott nappali ablakot, hogy több fény jöhessen be, ugyanis a korábban konyhakertként funkcionáló részt a ház előtt fedett terasszá alakítottuk. Végigmegyek az egyes helyiségeken ilyen volt/ilyen lett képekkel, hadd szórakozzatok Ti is jól. :) Induljunk bentről...

1. Fürdőszoba

Azt hiszem, az egész háznak ez volt a mélypontja. Nem csak azért, mert minden gusztustalanul leszakadt volt, hanem mert a csőrendszer se bírta a terhelést, és időnként feltört a .... Tavalyelőtt ez juttatott az elhatározásra, hogy addig nem megyek le, amíg minimálisan fel nem újítjuk a házat, mert nekem nem kikapcsolódás fekália szagban létezni. Akkor inkább itthon maradok, Fóton se rossz a medence partján. 

A hosszúkás helyiség végébe terveztem a beépített zuhanyzót. Emellett egy mosdópult kapott helyt, ami alá bekerült a keskenyített mosógép. Az egészet függönnyel takartam a spórolás jegyében. Szerintem romantikus lett...  A falikarokat a Vateráról pecáztam, talán 3000 Ft volt darabja, a régi ablakból kialakított tükröt a tihanyi piacról. A pultot asztalossal készíttettem. A mosdó Laufen pro S, a csaptelepek a Grohe gazdaságos, de nagyon ízléses Start Edge családjából származnak (Obiban kapható). A pult függönyt az Ikea Vidga mennyezeti sínnel raktam fel, nincs most karnis, amit jobban szeretnék ennél!  A zuhanyzóba egyszerű fehér Zalakerámia Karnevál csempét rakattam fel. 

2. Gyerekszoba (régi konyha)

Bár a fürdőszobát találtam a legrémesebb helyiségnek, ez se lopta be magát a szívembe... Hangulattalan, hideg, gusztustalan helyiség volt ez is. Kicsit próbáltam dobni rajta (régi konyhaszekrény felújítása ITT), de ezzel csak annyit sikerült elérnem, hogy nem egy, hanem mondjuk tizenöt perc múlva fordultam ki... :)

Levertük a csempéket (amúgy mindenhol), újrabukroltunk (mindenhol, kivéve a nappali parkettáját), és kicseréltük a külső nyílászárót, valamit az egyik minősíthetetlen ajtót.  Nyilván villanyszerelés is kellett, meg festés, és újrabútorozás az új, gyerekszoba funkció szerint. Ha vendégeink vannak, akkor itt, a kinyitható kanapéval együtt négyen elférnek, mi meg szivacson beköltöztetjük a gyerekeket hozzánk. De a nagyszülők jól elalszanak a gyerekekkel is...  A kanapé fölé egy paraszt polc került, ezt szintén a tihanyi piacon vettem, az aranyos gyümölcs nyomatokat pedig a Pytheas Könyvmanufaktúrától rendeltem. Magam vágtam bele őket az Ecseri piacon beszerzett régi képkeretekbe. A másik, ágyas oldalról még nincs fotóm, pedig már szépen fehérre "mostam" az ikeás natúr fa emeletes ágyat, csak még szeretném a falat mögötte egy-egy foltban mosható festékkel átkenni. Ez pl. a következő szezon feladata lesz... 

3. Előszoba / konyha

Bár a fürdőszobát neveztem ki mélypontnak, minden egyes "ilyen volt" kép esetén felkiáltok, hogy "tényleg, bakker, ez is mekkora csumpi volt!" :) A spájz ablaka be volt törve, ezt soha nem csináltattuk meg... Ide dobtunk be minden csetreszt, egy merő kosz volt és káosz. Az egész előszobát körbelambériázták az elődeink, amit én lefestettem fehérre, amikor átvettük az objektumot. 

A fenti falat kibontottuk, ide került be a konyha. Ez talán az egyik kedvencem a mostani házból. Igaz, amennyi mélypontot felfedezek a régi képek láttán, annyi kedvenc részletet találok az újakban. Tiszta mázli. 

A bútor az Ikeából érkezett, a pultot egyedileg szabattam rá asztalossal. Az igazi márvány burkolat egy olcsó, 30x30-as lap, valamelyik régi projektből maradt néhány doboz, azt használtam fel.  A kis festményt szintén a tihanyi piacon találtam, csak úgy, mint a fillérekért beszerzett, összemosott perzsaszőnyeget. Mondjuk ezt azóta a kutyák kicsit megzúzták, úgyhogy azt hiszem cserélni kell... :(

Az előszoba-konyha másik oldalán található egy tároló (alul ebben van a porszívó, felmosó, seprű, felül pedig polcokon a többi tárolni való dolog...), mellette pedig a hűtő. Mint láthatjátok ezt is spórolósan oldottuk meg: mind a mosogatógép, mind a különálló hűtő már rendelkezésünkre állt, nem cseréltem le őket. Van, aki megjegyezte, hogy bántja a szemét, de nekem nagyon bejön ez az esetlenség. Kényszermegoldások ezek, amelyeket őszintén megszerettem.  Pláne a hűtő feletti polcokat, amiket én találtam ki és szereltem össze a kertben kallódó faanyag felhasználásával.

4. Nappali / háló / étkező

Hűűű... :))) Na jó. Ennyire talán nem volt deprimáló, itt le van húzva a roló, meg már éppen kipakolunk az építkezéshez. Passz. De most ez is nagyon kiakaszt... Mindenesetre itt is eszközöltünk némi változást... 

Például a napraforgós kép mögött egy ablak van, azt most kibontottuk. És aztán kicseréltük újra. A parkettát megtartottuk, csak csiszoltunk-lakkoztunk és - mint mindenhova - új lábazatot raktunk. Amúgy nem költöttünk sokat: az ágy maradt, a szekrény maradt, csak fehér lett, bekerült a meglévő étkezőasztal (speciel ennek a helyére már megvettem egy méretben éppen passzoló esztergált lábú darabot az ArtKraftban, csak még el kell hoznom...), a székek a budapesti lakásunk felszámolásakor szabadultak fel, más darabok meg piacról érkeztek.... Külön kiemelném a szivecskés paraszt széket, amit Merci és Ancsa Dekor vett meg nekem és küldött el postán. Nagyon meghatott a kedvességük, és mindig megmelengeti a szívem a gondolat, ha ránézek a székre. Éljenek a blogger csajok és köszönöm! 

Íme a lefestett ronda szekrény, még a helye se változott. Azért így pöpecebb, nem? :)

A régi láda az ágy tövébe került, korábban a fal mellett volt, de ott most ajtó nyílt a fürdőszobára. Jobb is itt, hiszen ágyneműt tartunk benne. A csillár régi darab, a Falk Miksából ment velünk a Jávor utcai fürdőszobába, és most itt kötött ki... A szőnyeget az Ikea hozta, amikor az Ikea Family magazinnak fotózták a régi lakásunkat. A szép, színes takarót egy marokkói utazásunkról hoztuk, a vidám párnát pedig Thaiföldről. A béna festmény a falon kábé 5000 Ft volt, a veszprémi piacon vettem, de egy vizimalmot ábrázol, szóval ott nem hagytam volna. Bár ennyi pénzért egy keresztre feszítést is lehet, hogy elhozok... :) Itt még sok teendőm van. Egyrészt még néhány képet feltennék a falra, másrészt körbe szeretném lambériáztatni az ágyat, hogy ne a falnak dőljünk.

Itt már lefestettem az éjjeliszekrényt: 

És az ággyal szembe került az étkező.  Az asztal jön majd az ArtKrafttól, de ezen kívül szerintem készen vagyunk. Imádom, így, ahogy van. A zöld szín megtalálása kicsit kalandos volt, aki követte az eseményeket a facebookon, az emlékszik, hogy először egy elég ocsmány sár színt sikerült felkennem. Másodjára már tudatosabb voltam, és az eredmény nem maradt el. A nyertes árnyalat: S2010-G50Y.
A szépséges thonet fogas a családi nyaralónkból (Szöszi: ilyen volt ITT, ilyen lett ITT) költözött át, a többi dekor a tihanyi piacról érkezett. Kicsit ciki talán, da azért megengedtem magamnak az ikeás műeukaliptuszt. :)

5. Terasz

A házat úgy vettük, hogy sajnos már nagyon piros cserepes volt... Ez végülis előny, mert hát megcsinálták a tetőt, de abból a szempontból hátrány, hogy most egyszerűen nem vesz minket rá a lélek, hogy lecseréljük egy nekünk tetszőbb típusú cserépre. Ettől függetlenül azért alakítottunk a külsőn: lefestettettem a sárgát fehérre, újra rakattuk szépen a terasz falat, és ahol régen konyhakert volt, ott most lekövezett, szaletlit kapott terasz szolgálja a mindennapjainkat. Ez igazából a nappalink, itt töltjük az időnk 90%-át. A teraszra kényelmes raklap kanapé került, ide költözött ki a régi paraszt tálalónk, és itt találta meg véglelges helyét ("végleges" - hahaha, majd, ha föld alatt leszek....) a kovácsoltvas kerti bútorunk.

Az asztalon mindig van egy kis friss fűszer növény.

 Innen rálátni a kertre, ami szintén nagyon hangulatos...

Van ugyanis egy patakunk, amely a malom melletti vízesésnél jön be a kertbe.

Majd szépen átfolydogál a területen... Amikor megvettük a nyaralót az első dolgunk volt autentikus kőkerítést építtetni, hogy rendezni tudjunk körülette a természetet (ültettünk jó pár fát és bokrot a tövébe) és hogy intimitást nyerjünk, mert amúgy a falu közepén vagyunk.

 Egyedül a ház előtti részen bújik alá a patak... Itt található a pajta, a régi ólak, és a pince egy kis előépülettel. Ebből egyszer nyárikonyha lesz!

Amúgy esténként is szeretek kinn lógni. Bekuckózom a raklap-kanapémba, kiviszek egy kis lámpát ,és ott olvasok....

Nyáron készítek majd jó képeket a házról kívülről is. Azért várom már, hogy folytassam a munkát. úgy tűnik, ehhez ennyi idő kellett most. Túl sokat építkeztünk mostanában... :)

Remélem Nektek is tetszik.