2016. július 20., szerda

Glampingelünk: Torre Rinalda Camping Village

Bevallom, hogy én magam nem vagyok nagy kempinges: gyerekkorom nyarait inkább a Balaton menti nyaralónkban töltöttük, nem is nagyon mentünk máshova…

Daniéknak (a férj) viszont nem volt nyaralójuk, így állandóan jöttek-mentek, többek között minden évben 2 hetet töltöttek kedvenc horvát kempingjükben.  Ezt egyszer én is kipróbáltam… És rájöttem, hogy az egy-két éjszakánál hosszabb ideig tartó sátras kényelmetlenség nem az én műfajom. Egyszerűen nem tudom pihenésként megélni azt a sok - egy normális lakásban fel sem merülő - kihívást. Ugyanakkor tetszik a gondolat, ahogy a szél fújja a sátor oldalát, és - gondolatban - bejön a nomád feeling is.
Erre - mintha csak a gondolataimban olvasnának, ebből következtetek, hogy "problémáimmal" nem is vagyok egyedül - rátaláltam a magamfajta kamu-nomádoknak kitalált hibrid megoldásra, a glamping-re: szuper luxi, minden jóval (leginkább fürdőszoba, konyha és légkondi) felszerelt sátrak dögös környezetben.
És igaz, hogy már Magyarországon is elérhető a műfaj, mégis úgy döntöttünk, idén a gyerekek is kapnak egy kis tengerpartot. Szeretjük Dél-Olaszországot, van is most egy jó WizzAir járat Bariba, innen kocsival másfél órára található meg kedvenc városunk, Lecce, és a környékbeli gyönyörű tengerpartok. Itt kerestünk valami klasszat, és találtunk is: Torre Rinalda Camping Village-t, ahol idén adták át az új "Glamping Area"-t 6 db mindent igényt kielégítő glamping sátorral.

Most már befejeztük a reggelit, én éppen ennél az asztalnál ülök, és írom ezt a posztot… Gyertek, körbevezetlek Titeket!
Kívülről is nagyon mutatósak a sátrak. 
A sátorba belépve egy nappali-konyha-étkező részt található kinyitható kanapéval, mellette kis ruhatárolóval, ha még többen szeretnének itt lakni. Összesen (ha a kanapét dupla ágynak számítom) 7 fő tud ellakni a sátorban. 
A nappaliból nyílik a két szoba, középen pedig a két oldalról megközelíthető fürdőszoba található. Ennek a tetejére még egy magaslati ágyat is terveztek. Természetesen Szása ezt nézte ki magának.
 Az egyik szoba egy franciaágyas "szülői háló". 
Átjárás a fürdőszobán. 

Afürdő másik oldalán az emeletes ágyas "gyerekszoba". 
Innen lehet feljutni a fürdőszoba tetején található bunkiba. 
De nem csak a sátrunk gyönyörű, az egész kemping lenyűgözően szép… Két hatalmas medence is található a területen, ahol mindig találunk szabad napágyat. Érdemes tudni, hogy az olaszok augusztusban járnak nyaralni, így jobb ezt az időszakot elkerülni. Az az érdekes, hogy ebben a kempingben most is csak olaszok vannak.
Ilyen utak oldalán találhatóak a "rendes" kemping területek, és ez visz le a tengerpartra. 
Mielőtt leérek a partra, mindig iszom egy jó Aperol spritzet a beach bárban… 
A tengerpart gyönyörű, tiszta és homokos. Kellően elhagyatott feelingje van, szerencsére nem emlékeztet az észak-olasz partokra... 
A szomszéd sátorban nagyon helyes pár lakik két gyerekkel, két hétre költöztek le. Az asszony a környéken nőtt fel, ő mondta, hogy mindig ez van… A héten 3 nap szeles (most épp ebben vagyunk), a többi pedig csendes, és napsütéses.  De nem bánjuk, a gyerekek imádnak a hullámokban ugrálni, a víz pedig nagyon kellemes meleg most is, és legalább nincs az a pecsenyére sülős feelingünk. 
Hát nem cuki ez az őrtorony?!… És látnátok a lifeguard-okat… :)
Hát ilyen nehéz életben vagyunk most… Azt kell mondjam, van a kempingnek az a formája, ami maximálisan meggyőzött: a glamping. Megbeszéltük, hogy jövőre is visszajövünk! 
SHARE:

1 megjegyzés

  1. Lecce, Otranto, Gallipoli...imadom ezt a kornyeket. Koszi a posztot.

    VálaszTörlés

Köszönöm, hogy írsz!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.