A bútor megálmodója, Asztalos Gabriella a világ egyik legfontosabb, fiatal terméktervezők bemutatkozását szolgáló fórum, a Singapore International Furniture Design Award idei fődíjasainak egyike.
A Hug Chair egyébként teljes egészében magyar termék: a faváz 360 fokos meghajlításának problematikáját egyetlen külföldi gyártó sem vállalta fel, de Sándorfi Tamás, a pomázi
Futurus Kft. tulajdonosa megbirkózott a feladattal, a fémtalpat pedig Székesfehérváron Bundik Attila készítette hozzá.
Asztalos Gabriella Hug Chair-ének hangos sikerére előkerült egy szintén spirális formára építő szék, a mexikói Victor Aleman tervezte
Loopita.
A tejben-vajban nevű blognak írt
bejegyzésben szerzőtársam, "gyb" megkereste a tervezőnőt, hogy megtudjuk véleményét a két szék közötti hasonlóságról.
"A Hug Chair ötlete 2009 áprilisában született Barcelonában egy iskolai feladatnak köszönhetően, ahol az “ölelés”-ről kellett készíteni egy bútordarabot. Ezeket a terveket a mai napig őrzi az iskola. A formatervezésben mindannyian a természetből merítjük az alapötleteket, alapformákat. A spirál is egy, a természetben mindenhol jelen levő forma (szőlőfürtök, a tenger hullámai, a csiga háza vagy egy emberi ölelés), így nem csoda, hogy rengeteg tervezőt megihletett. A három lábú székek vagy az egylábú asztalok tervezőiről is butaság lenne azt állítani, hogy lopnak, csak azért, mert nem ők tervezték meg az első ilyen szerkezetű bútort.
A Loopty Loop Loopita fekvő bútorszerkezet létezéséről 2010 nyarán értesültem, amikor egy barátom szólt, hogy látott egy, az én székemhez hasonló tervet. Ekkor vizsgáltam meg részletesen, az egyetlen szembetűnő hasonlóság (a közismert spirálformán kívül) a külső faszerkezet anyagválasztása volt. A sötét fa és világos kárpit használata igen elterjedt, több száz bútortervező használja, mivel ez eleganciát és igényességet kölcsönöz. Az említett design egy földön fekvő szerkezet, és nem fából van 360 fokban meghajlítva (mint a Hug Chair), hanem fadarabokból van összeállítva, így állítható hosszabbra és rövidebbre. Tehát sem szerkezetében, sem funkciójában, sem felépítésében nem hasonlít a Hug Chairhez.
Ezen kívül
ebben a cikkben azt vitatják, hogy abban az évben, amikor a Loopty Loop Loopita tervezője megtervezte ezt a spirálbútort, akkor egy másik tervező rég megtervezte, legyártatta és ugyanabban az évben meg is nyert egy nemzetközi designversenyt egy rendkívül hasonló, The Therapist nevű designjával.
Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy a a Loopty Loop Loopitáról csak 3D computer-rajzok vannak, ez a terv soha nem lett megvalósítva, valószínűleg mivel nem lehetséges egy fizikálisan és funkcionálisan életképes modellt gyártani belőle, míg a Hug Chair létezik és kiválóan működik funkciójának megfelelően.
Még egy utolsó és talán legfontosabb tényező, hogy a szingapúri és New York-i designverseny 10-12 tagú zsűrijei a designvilág legbennfentesebb specialistái. Ők ismerik az összes újonnan felbukkanó és múltban megjelent bútort és bútortevet. Ők is jó párszor szembetalálkoztak már ezzel a klasszikus spirálformával és ezzel az anyagkombinációval, mégis a Hug Chairt választották meg díjnyertes terméknek."
Asztalos Gabriella véleményének megismerése után megkerestem Victor Aleman-t, hogy megkérdezzem, ő mit gondol a hasonlóságról. Levelét legjobb tudásom szerint, angolról fordítottam magyarra.
"Kutattam kicsit Asztalos Gabriella Hug Chair-je és az én Loopitam dizájnja közti egybeesésről.
Először is kiemelném, hogy a Loopita a 2006-os első vázlatokat követő, hat hónapos tervezési fázis után készült el, amelynek végén, 2007 márciusában bemutattuk az American Hardwood Export Council Award-on. A Loopitát szállíthatóság problémájának figyelembevételével terveztük (ezért áll 11 részből), ugyanakkor fontos szempont volt az esztétikum (beleértve a fa kettős görbületét, amely erős kihívást jelent a termelésnek). Lényege még a modularitás, hogy több Loopita összekapcsolásával csodálatos tereket lehessen megvalósítani. 2007 májusában beválasztották a második fordulóba, ahol kiállították (nem tervként, hanem késztermékként), és végül „diákok” kategóriában első helyen végzett.
A Loopita azóta számos könyvben, magazinban és blogban megjelent már, elsőként a Yankodesign-nál, majd - többek között - a DESIGN AND DESIGN OF THE YEAR 2009 c. könyvben. Megtalálható például Axel Thomae
honlapján, a MiniCooper részére készített fotók között.
2010 közepén a Trup Ocean Club pool bárja részére megterveztük a Loopita egy speciális, kültéri változatát, azóta ezt kereskedelmi partnerünkkel, a
kerozene design-nal Spanyolországba, Belgiumba, Oroszországba és Franciaországban szállítjuk.
Mint látható, a Loopitának történelme van.
2010-ben megalapítottuk a
Victor Aleman / Estudio-t, ahol többrétű munka folyik. Egyrészt ezen keresztül forgalmazzuk a termékeinket, másrészt még több újdonságot kívánunk alkotni mi magunk, vagy kooperációban más dizájn stúdiókkal. Ilyen munka például a MUA-val közösen, rattanból készített Love is in the air, amely a 2008-as Dimueble-n elnyerte a zsűri különdíját a kreatív anyaghasználatért és a bútor koncepciójának újdonságáért (ez a bútor szintén végtermékként, és nem tervként mutatkozott be), vagy 2010-ben az AGENT-tel közös CTRUS-football koncepciója, amellyel megnyertük a Red Dot Luminary Award-ot.
Ez a története a világ nagyságát megmutatni kívánó új utak teremtésének. Folytatjuk a világ elképzelését és építését olyanná, amilyennek szeretnénk. Mi nem tervezünk át dolgokat, ez filozófiánk."
A fényképeket nézegetve, a két tervező véleményének elolvasása után mindenki levonhatja a maga következtetéseit...
A versennyel és a Hug Chair gyártásával kapcsolatos részletekről a
Világgazdaság Online tudósít, akinek Asztalos Gabriella januárban adott interjút.
(Köszönöm Gellértnek, hogy átküldte a linket!)
Imádom, hogy megint magyar névbe botlottam a nemzetközi blogporondon. 
Forrás: Home-Designing
Teljesen ki vagyok akadva, amikor a legszebb, és legigényesebben kivitelezett lakások falain (de az irodánkban is...) ott virítanak a csúnya, klasszik lapradiátorok. Ráadásul a legszebb alternatívákért nem kell külföldre tekintenünk, itt gyártják őket nálunk, Magyarországon. Teljesen odavagyok a Betatherm fűtőtestjeiért, abból is három típus tetszik leginkább. A klasszikus vas radiátorok mai megtestesülését látom a Metrumban. Kecses, elegáns, szép.
És ezt is, mint minden másik típust, egyedi igényekre is kialakítja a cég.
A Praktikum radiátor kis, hengeres fűtőegységekből áll, amelyek állhatnak vízszintesen (PH típus, mint a nyitókép), vagy függőlegesen (PV típus, alább).
A minimalista Quantum fűtőfalért is odavagyok...:)
De van egy csomó más izgalmas termékük, mint például a letisztult Fókusz radiátor egyedi burkolólemezzel (így bármilyen műalkotás, vagy családi fotó szerepelhet a radiátoron), vagy a fa erezetű radiátor (ami személyes véleményem szerint ronda, de ki tudja, hátha egyikőtök erre bukik...:))
Az egész világ hódol az új őrületnek: a lámpa egyszerűen önmaga, azaz nem áll másból, mint foglalatból és színes textilkábelből. Hódítanak a különleges fényforrások; a villanykörték, izzók, önmagukban stíluselemmé váltak. 
Van egy-két helyes lámpa is, például a "több funkciós" nyitó darab, vagy a druszám, Petra, aki maradék csomagolópapírból készült...
De nekem mégis csak a sima zsinórosok lesznek a kedvenceim, biztos azért, mert a "csináld magad" őrület eddig engem egyedül lámpa-fronton ért el. Majd meg is mutatom, hogy...
Köszi, Tilka, nyertetek egy őszinte rajongót és egy törzsvásárlót egyben! :)
Csontos Kemény Katalinról már írtam korábban. Most egy nemrégiben elkészült munkájáról hoztam egy fényképet. Ez nekem nagyon tetszik!
A koncepció elég hasonló: régi bútorok kapnak új ruhát, sokszor még az eredetinél is különlegesebb módon. A Vintage Chic darabjai jellemzően klasszikusabbak, elegánsabbak és némileg pompázatosabbak is az Endrédi daraboknál. A régi kincsek nagyon finom ízléssel és sok kézimunkával, csodálatos minőségben kerülnek felújításra, mint például ez a fehérre festett gyerekágy.
Vagy ez a csodálatos szalon-garnitúra. 
Az Endrédi Antikvitás bútorai rusztikusabbak, a régi bútorok modern felfogásban kerülnek felújításra, és több, saját tervezésű darabbal is jelentkeznek.
Kékre antikolt régi láda, és egy új, saját tervezésű ülőke.
A saját kollekció többi daragja a sok fiókos alacsony komód, ülőkék és bortartó. A rusztikus hangulatot a kézzel előkészített és festett felület adja.
Bátrabbaknak egy csajos pink mini fotel.
Az Endrédi Antikvitásnak kifejezetten profilja a megrendelő igényeire szabott bútorok készítése, bármilyen választott színben, de a Vintage Chic is szívesen segít a megfelelő antik bútorok felkutatásában, és stílusos felújításában.
A bútor megálmodója, Asztalos Gabriella a világ egyik legfontosabb, fiatal terméktervezők bemutatkozását szolgáló fórum, a Singapore International Furniture Design Award idei fődíjasainak egyike.
Asztalos Gabriella Hug Chair-ének hangos sikerére előkerült egy szintén spirális formára építő szék, a mexikói Victor Aleman tervezte Loopita. 
A Loopty Loop Loopita fekvő bútorszerkezet létezéséről 2010 nyarán értesültem, amikor egy barátom szólt, hogy látott egy, az én székemhez hasonló tervet. Ekkor vizsgáltam meg részletesen, az egyetlen szembetűnő hasonlóság (a közismert spirálformán kívül) a külső faszerkezet anyagválasztása volt. A sötét fa és világos kárpit használata igen elterjedt, több száz bútortervező használja, mivel ez eleganciát és igényességet kölcsönöz. Az említett design egy földön fekvő szerkezet, és nem fából van 360 fokban meghajlítva (mint a Hug Chair), hanem fadarabokból van összeállítva, így állítható hosszabbra és rövidebbre. Tehát sem szerkezetében, sem funkciójában, sem felépítésében nem hasonlít a Hug Chairhez.
Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy a a Loopty Loop Loopitáról csak 3D computer-rajzok vannak, ez a terv soha nem lett megvalósítva, valószínűleg mivel nem lehetséges egy fizikálisan és funkcionálisan életképes modellt gyártani belőle, míg a Hug Chair létezik és kiválóan működik funkciójának megfelelően.
A Loopita azóta számos könyvben, magazinban és blogban megjelent már, elsőként a Yankodesign-nál, majd - többek között - a DESIGN AND DESIGN OF THE YEAR 2009 c. könyvben. Megtalálható például Axel Thomae honlapján, a MiniCooper részére készített fotók között.
2010 közepén a Trup Ocean Club pool bárja részére megterveztük a Loopita egy speciális, kültéri változatát, azóta ezt kereskedelmi partnerünkkel, a kerozene design-nal Spanyolországba, Belgiumba, Oroszországba és Franciaországban szállítjuk. 
2010-ben megalapítottuk a Victor Aleman / Estudio-t, ahol többrétű munka folyik. Egyrészt ezen keresztül forgalmazzuk a termékeinket, másrészt még több újdonságot kívánunk alkotni mi magunk, vagy kooperációban más dizájn stúdiókkal. Ilyen munka például a MUA-val közösen, rattanból készített Love is in the air, amely a 2008-as Dimueble-n elnyerte a zsűri különdíját a kreatív anyaghasználatért és a bútor koncepciójának újdonságáért (ez a bútor szintén végtermékként, és nem tervként mutatkozott be), vagy 2010-ben az AGENT-tel közös CTRUS-football koncepciója, amellyel megnyertük a Red Dot Luminary Award-ot. 
